Körülbelül a jövő év októberéig maradhat még fenn az Afganisztánban, Baglan tartományban működő tartományi újjáépítési csoport (PRT) – de a nemzetközi közösség a tervezett katonai kivonulást követően, azaz 2014 vége után sem akarja magára hagyni az ázsiai országot. Ez hangzott el egy pénteki, Afganisztánnal foglalkozó budapesti konferencián, amelyet a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet rendezett a Magyar Külügyi Intézetben. Siklósi Péter védelempolitikai helyettes államtitkár ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egyelőre nincs kormánydöntés, csak „gondolkodás” a magyar PRT ügyében, amelyet évi nyolc-kilencmilliárd forintból működtetnek.

Az afganisztáni tábor

A májusi, chicagói NATO-csúcstalálkozó egyik kulcskérdése is az lesz: a világ milyen szerepvállalására számíthatnak az afgánok 2015-től? Várhatóan az atlanti szövetség, mint legutóbb Lisszabonban, ezúttal is megerősíti: Afganisztánra kiemelt területként tekint. – Ha nem kaptunk volna segítséget a nemzetközi szövetségtől, az al-Kaida már tönkretette volna a társadalmunkat, öngyilkos merényletekkel pusztítva a muzulmánok között. 2014-től sem szabad megengedni, hogy ellenségeink megerősödjenek. Folytatni akarjuk az újjáépítést – mondta dári nyelvű felszólalásában Mohammad Nazar Faqiri, az afgán parlament felsőháza, a mesrano dzsirga tagja. Emlékeztetett: miután a szovjetek (a 80-as évek végén – A szerk.) kivonultak Afganisztánból, a világ magára hagyta országát, amely csak az Egyesült Államokban elkövetett, 2001. szeptember 11-i terrortámadások nyomán került újra a figyelem középpontjába.

A nemzetközi közösségben az az álláspont látszik kialakulni: bőven 2014 után is szükség van katonai, illetve civil kötelezettségvállalásra az országban. A hatalomátadás egyik kulcs­eleme, hogy fokozatosan a helyi, afgán fegyveres erők veszik át a biztonsági ellenőrzést; létszámuk jelenleg 320 ezres. – A béke azonban ettől még nem hull csodaként Afganisztánra – fogalmazott a konferencián a diplomáciai egyeztetések egy neve elhallgatását kérő illetékese. Faqiri szenátor pedig azt hangoztatta, remélik, hogy fenn tudják majd tartani a rendet, ehhez azonban megfelelő fegyverellátásra lesz szükségük. Siklósi Péter utalt arra, hogy az erőfeszítésekben játszott vezető szerep jobb híján a NATO vezette nemzetközi erőkre marad. – A terepen dolgozó legtöbb szereplő szerint az ENSZ-nek kellene vezető szerepet játszania, a világszervezet azonban a sajátos helyi viszonyok miatt ezt nem igazán ambicionálja – fogalmazott.

A katonai jelenlét a civil újjáépítők számára is egyszerre jelent kényszert és biztonságot. – A civil szféra próbálja megőrizni a függetlenségét, ez viszont rendkívül nehéz egy ilyen katonai környezetben. Másfelől szükség van a katonai jelenlétre: sok helyütt a segélyszállítmányokat nem is lehet célba juttatni a hadsereg segítsége nélkül – mondta Lehel László, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója. Szervezete 2,5 milliárd forintot használt fel az elmúlt tíz évben Afganisztán különböző tartományaiban, és legalább három évre tervezi még ottani tevékenységét.