Martonyi egyetérteni ment Bukarestbe
Az Európai Unió jövendőbeli döntéseit illetően Románia és Magyarország érdekei szinte minden kérdésben azonosak - jelentette ki szerdán Bukarestben Martonyi János. A magyar külügyminiszter a román külképviseletek vezetőinek éves konferenciáján tartott előadást a magyar külpolitika fő irányairól, különös tekintettel a jövő évi magyar európai uniós elnökségre.
Mint fogalmazott, a mostani bukaresti meghívást úgy tekinti, mint a két ország közötti stratégiai partnerség és barátság alapján létesülő, egyre szorosabb kapcsolatok jelét. A meghívásnak különösen fontos időszerűséget ad, hogy az európai integráció nagyon fontos fejlemények előtt áll, és hogy Magyarország tölti be a jövő év első felében a soros elnöki tisztséget. Emlékeztetett arra is, hogy alakulóban van egy szélesebb, regionális szintű együttműködés, amelyet tágabb, illetve új Közép-Európának neveznek, és amelynek mindkét ország nagyon fontos szereplője. Az Európai Unió jövendőbeli döntéseit illetően Románia és Magyarország érdekei szinte minden kérdésben azonosak - mondta a magyar diplomácia vezetője.
Előadásában és az azt követő sajtónyilatkozatában jelezte: Románia és Magyarország erősíteni akarja a kohéziós politikát, bővítve az ezt elősegítő forrásokat, meg akarja őrizni és erősíteni kívánja a közös agrárpolitikát, minden eszközzel közös energiapolitika kialakítására törekszik. Érdekeltek abban is, hogy az Európai Külügyi Szolgálatban megfelelő képviseletet kapjanak az új tagállamok - tette hozzá. A magyar elnökség idején Romániának és Bulgáriának a schengeni övezet teljes jogú tagjává kell válnia, márciusban meg kell szűnnie a határellenőrzésnek - mondta Martonyi János. Hangsúlyozta: a magyar elnökség alatt el kell majd fogadni a mindkét ország számára különlegesen fontos Duna-stratégiát. Ugyancsak a magyar elnökség idején kell befejezni a Horvátországgal folyó csatlakozási tárgyalásokat, ezáltal meg kell mutatni a többi nyugat-balkáni országnak, hogy igenis van lehetőség a csatlakozásra - mondta a külügyminiszter.
Teodor Baconschi román külügyminiszter ugyancsak hangsúlyozta a két ország közös érdekeltségét az európai integrációs folyamatban, különösen a Duna-stratégia és a közös energiapolitika terén. Baconschi ezzel kapcsolatban megjegyezte: ha Magyarország csatlakozni kíván az Azerbajdzsán–Grúzia–Románia gázszállító rendszerhez (AGRI - Azerbaijan–Georgia–Romania Interconnector) gyorsan kell lépnie. A román diplomácia vezetője úgy fogalmazott: Martonyi János részvétele a romániai misszióvezetők konferenciáján világos politikai jelzés arra vonatkozóan, hogy a két ország szeretné felerősíteni e térség hangját, hatékonyabb módon hangolva össze az új uniós tagállamok közötti kapcsolatokat. Baconschi szerint Martonyi mostani látogatása a kétoldalú kapcsolatok folyamatos elmélyüléséről tanúskodik.
A két külügyminiszter a konferencia után külön is megbeszélést folytatott. Martonyi Jánost Traian Basescu államfő is fogadta a Cotroceni-palotában.
Ősszel újra asztalra kerül a kisebbségi törvény
Martonyi a román-magyar együttműködésről, a két ország közös érdekeiről és a magyarság összefogásának fontosságáról tanácskozott Markó Bélával, a román kormány miniszterelnök-helyettesével és Tőkés Lászlóval, az Európai Parlament alelnökével is. Markó a kormány épületében tartott megbeszélés után a sajtó képviselőinek elmondta: részletekbe menően tárgyaltak a két ország partneri együttműködéséről. Mint hangsúlyozta, Románia számára is nagyon fontos, hogy a jövő év első felében Magyarország lesz az Európai Unió soros elnöke, és ebben az időszakban válik Románia a schengeni övezet részévé.
Érintették az ősszel megrendezendő román-magyar közös kormányülés témáját. Román részről az az elképzelés - mondta Markó -, hogy erre a találkozóra október vége felé kerüljön sor. Elmondta, hogy a román kormányban már tárgyaltak erről, a román kormányfő felkérte a minisztereket, hogy állítsák össze a közös kormányülésen felvetendő témákat. Markó - aki egyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke - tájékoztatta vendégét a sajátos romániai kisebbségjogi kérdésekről, az oktatási törvény helyzetéről. Jelezte, hogy a kisebbségi törvény vitáját ősszel akarják folytatni.
Martonyi János a bukaresti magyar nagykövetségen tanácskozott Tőkés László európai parlamenti képviselővel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével. Tőkés a találkozó után újságírók előtt emlékeztetett a Magyarországon végbement változásokra, kifejezve reményét, hogy a magyar nemzetpolitikában és szomszédságpolitikában is folytatódnak a változások. Ugyancsak emlékeztetett arra, hogy az elmúlt időszakban több magas rangú magyar politikus tett látogatást Romániában, és a közeljövőben további magas szintű látogatásokra kerül sor. Minden téren folytatódik a román-magyar közeledés - fogalmazott Tőkés, nagyra értékelve azt, hogy az Európai Néppárt jeles kormányzati tagpártjainak képviselői széles körű román-magyar együttműködés kialakítására törekednek. Ezzel kapcsolatosan idézte Ady Endrét: Dunának, Oltnak egy a hangja. Egyrészt a Duna-stratégiára utalt, másrészt pedig arra, hogy az Olt folyó partján, Tusnádfürdőn rendezték meg nemrég az idei Bálványosi Szabadegyetemet és Diáktábort, amelyen Tőkés László Orbán Viktor miniszterelnökkel és Traian Basescu román államfővel együtt beszélt nemzetpolitikai és regionális térségpolitikai ügyekről.
Az EP alelnöke kifejezte reményét, hogy a román-magyar szomszédságpolitika és együttműködés nem előzi meg a magyar összefogás politikáját. Martonyi Jánossal egyetértettek abban, hogy miközben a szomszédságpolitika terén fontos előrelépés történik, arra is törekedni kell, hogy "mi magyarok is egymásra találjunk". Megengedhetetlennek tartották, hogy a stratégiai célok kérdésében a magyarság többfelé húzza a szekeret - tette hozzá. Remélem, hogy az erdélyi magyar összefogás és a magyarországi nemzeti együttműködés politikájának a szellemében a jövőben nem lesz többé megosztottság - adott hangot óhajának Tőkés László. Hangsúlyozta: az összefogást megkívánja az Európai Unión belüli helyzetünk, egész kelet-közép-európai politikánk. Ez a fajta összefogás a magyar nemzeti érdek szempontjából elengedhetetlen - zárta beszámolóját Tőkés László.