Martin Luther Kinget és Muhammad Alit is lehallgatta az NSA

Eddig sem volt titok, hogy az Egyesült Államokban megfigyeltek olyanokat, akik ellenezték a vietnami háborút, de azt nem lehetett tudni, hogy a célpontok valójában kicsodák voltak.

A „Van egy álmom” beszédről ismert emberi jogi aktivistát, Martin Luther Kinget és Muhammad Ali egykori nehézsúlyú bokszvilágbajnokot is megfigyelte a hatvanas-hetvenes években az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) – derül ki szerdán nyilvánosságra hozott dokumentumokból. Azt eddig is lehetett tudni, hogy az NSA a hetvenes években programot indított azoknak a közéleti személyiségeknek a megfigyelésére, akik ellenezték a vietnami háborút, de azt nem, hogy ezek valójában kicsodák voltak. King és Ali nyilván a kevésbé meglepőek közé tartozik, de a célpontok között ott volt a New York Times és a Washington Post több újságírója és két szenátor, az idahói demokrata Frank Church és a tennesseei republikánus Howard Baker is. Church egyébként arról a róla elnevezett bizottságról ismert, amelyik 1975-ben a hírszerzés által elkövetett visszaéléseket vizsgálta ki a Watergate-botrány után.

A Minaret nevű programot 1967-ben, Lyndon B. Johnson elnöksége alatt indították el, a hivatalos indok szerint azért, hogy kiderüljön, külföldi hatalmak állnak-e a háború elleni tiltakozáshullám mögött. Az NSA a többi amerikai titkosszolgálattal együttműködve készített listát a megfigyelés alá vonandó személyekről; ahogy a titkosítás alól most feloldott dokumentumok állítják, a Minaret „elítélendő és nyíltan illegális” volt. A Nixon-érára jellemző paranoia jegyében 1973-ig tartott, amikor a Watergate-botrány árnyékában Elliot Richardson akkori igazságügyi miniszter úgy döntött, jobb, ha lehúzzák a rolót, és a program véget ér.

Az először a Church-bizottság meghallgatásain, 1975-ben derült ki, hogy az NSA megfigyelte e vietnami háború befolyásos közéleti ellenzőit, és ekkor szigorítottak azokon a törvényeken is, amelyekhez az amerikai titkosszolgálatoknak igazodniuk kell az adatgyűjtési és megfigyelési programok során. Ez utóbbi persze nem volt akadálya annak, hogy 2001. szeptember 11. után az NSA milliószámra gyűjtsön információkat külföldiek és amerikaiak telefonos és internetes kommunikációjáról – de lehallgatták többek között a brazil kormányt is.

A King és Ali megfigyeléséről szóló papírokat a George Washington Egyetem kérte ki. Kommentárjában az egyetem két kutatója, Matthew Aid és William Burr azt írja, a dokumentumok jelentik az első bizonyítékot arra, hogy a Fehér Ház a Watergate-botrány előtt is rászállt a belpolitikai ellenfelekre, azokra, akik nem értettek egyet az adminisztráció politikájával.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.