Ám az amerikai jobboldal legújabb „csodafegyveréből” egyetlen nap alatt negatív szereplő lett, akitől minél hamarabb szabadulni kell. A The New York Timesnak (NYT) kifejtette: szerinte a feketéknek jobb volt, amíg rabszolgák voltak. Hiszen akkor volt munkájuk és „családi életük”. Ma pedig – mondja Bundy – elvetetik a magzataikat, a „fiataljaikat börtönbe küldik”, nem értenek semmihez. Még a gyapotszedéshez sem.
Bundy a CNN-nek hozzátette: ha nem nyilatkozhat így a feketékről, az azt jelenti, hogy „Martin Luther King nem végezte jól a munkáját.” A támogatására felsorakozott politikusok nem győznek azóta elhatárolódni tőle. Bill O’Reilly, a konzervatív Fox News tévécsatorna kommentátora és Rick Perry texasi kormányzó is magyarázkodni kényszerült.
A történet a XIX. századra nyúlik vissza: az amerikai szövetségi kormánynak nagyon sok földje van a nyugati államokban (Nevada területének például 85 százaléka), amelyeket a piaci árnál olcsóbban ad bérbe. A Bundy által bérelt föld azonban beleesett abba a területbe, amelyet 1989-ben a hatóságok védetté nyilvánítottak – emlékeztet a The Washington Post. Négy évvel később tőle és szomszédaitól vissza is vásárolták a legeltetési jogokat és kártalanították őket.
Ám Bundy marhái azóta is ott legelnek. Úgy érvel: családja 1877 óta használja azt a területet, és a szövetségi kormánynak semmi köze a földhöz, az nevadai belügy. Az elmúlt húsz évben Bundy számos pert vesztett az állammal szemben, és már egymillió dollárral tartozik a földügyi hatóságnak – legeltetési díjakkal és büntetésekkel.
Néhány éve a környezetvédők kezdték perrel fenyegetni az állami földeket kezelő hatóságot, amiért az nem szerez érvényt a bírósági döntésnek és nem hajtatja el onnan Bundy marháit. Erre végül április elején szánták rá magukat, ám Bundy és fegyveres támogatói elzavarták őket. Győzelmet kiáltottak és kezdődő háborút – ám a rasszista kijelentés miatt csupán egy napig tartott a dicsőség.
|
Tüntetők gyülekeznek a földügyi hatóság előtt, ahol Bundy elkobzott marháit tartják
Jim Urquhart / Reuters |
Az Egyesült Államok különböző részein mintegy 16 ezer farmer bérel olcsón állami földet legeltetés céljára – idézi fel a NYT. Ez – mivel a piaci ár alatt van – azt jelenti: az adófizetők pénzéből támogatja őket az állam. Tehát annak a szövetségi rendszernek az előnyeit élvezte Bundy is, amelyet oly hevesen támad. Nem csoda, hogy a nevadai marhatenyésztők egyesülete közölte: Bundy néhány panaszával egyetért, de nem támogatja a módszereit.
– Ez nem polgári engedetlenség, ez nyílt anarchia – fogalmazott Rob Mrowka, az arizonai Biodiverzitás Központ civil szervezet tudományos munkatársa az NYT kérdésére. Mrowka évek óta küzd azért, hogy Bundy elvigye marháit a teknősök élőhelyéről. Úgy véli, az ügy Amerika megosztottságát jelképezi, azon törésvonalakat, amelyek különösen a nyugati államokban hangsúlyosak, és amelyek Barack Obama elnökké választásával erősödtek fel.
Obama annak a híve: a szabadpiacot is szabályozni kell, és az államnak fontos feladata az esélyegyenlőség biztosítása és a rászorulók megsegítése. Ez magasabb adókkal és nagyobb mértékű újraelosztással jár. A republikánusok, különösen a teadélutános, illetve a libertáriánus szárny azonban minél kisebb államot, kevesebb szabályozást és alacsonyabb adókat szeretne.
