galéria megtekintése

Az utolsó „rabszolgatartó” a gáton

Az írás a Népszabadság
2014. 05. 07. számában
jelent meg.

0 komment


Kőműves Anita
Népszabadság

Cowboykalapjával és vadnyugati keménységével tökéletes kirakatembere volt az amerikai jobboldalnak Cliven Bundy. A nevadai marhatenyésztő két évtizede harcol a szövetségi kormánnyal, amely megvonta tőle a legeltetési engedélyt, mivel az általa használt állami földet védetté nyilvánították az ott élő sivatagi teknős miatt.

Bundy húsz évig nagyobb médiafigyelem nélkül védte igazát, ám amikor pár hete a földügyi hatóság rászánta magát, hogy befogja Bundy marháit, politikai tényezővé vált. Fegyvereseket gyűjtött maga mellé, és „megvédte” a területét. A szövetségi állam túlzott hatalmának jelszavával kampányoló politikusok, elsősorban egyes teadélutánosok és a libertáriánusok kapva kaptak az alkalmon, és beálltak a 14 gyerekes Bundy mögé.

A farmer a túlterjeszkedő Washington ellen harcoló, individualista vadnyugati Amerika szimbóluma lett. Csak épp a kormány nem hagyja élni, ráadásul – szerintük – megfoghatatlan butaságokra, teknősökre hivatkozva. Rand Paul republikánus szenátor, aki feltehetően a Fehér Házért is harcba szállna, „hazafiaknak” nevezte Bundyt és társait.

Cliven Bundy sztár volt pár percre - majd megszólalt
Jim Urquhart / Reuters

 

Ám az amerikai jobboldal legújabb „csodafegyveréből” egyetlen nap alatt negatív szereplő lett, akitől minél hamarabb szabadulni kell. A The New York Timesnak (NYT) kifejtette: szerinte a feketéknek jobb volt, amíg rabszolgák voltak. Hiszen akkor volt munkájuk és „családi életük”. Ma pedig – mondja Bundy – elvetetik a magzataikat, a „fiataljaikat börtönbe küldik”, nem értenek semmihez. Még a gyapotszedéshez sem.

Bundy a CNN-nek hozzátette: ha nem nyilatkozhat így a feketékről, az azt jelenti, hogy „Martin Luther King nem végezte jól a munkáját.” A támogatására felsorakozott politikusok nem győznek azóta elhatárolódni tőle. Bill O’Reilly, a konzervatív Fox News tévécsatorna kommentátora és Rick Perry texasi kormányzó is magyarázkodni kényszerült.

A történet a XIX. századra nyúlik vissza: az amerikai szövetségi kormánynak nagyon sok földje van a nyugati államokban (Nevada területének például 85 százaléka), amelyeket a piaci árnál olcsóbban ad bérbe. A Bundy által bérelt föld azonban beleesett abba a területbe, amelyet 1989-ben a hatóságok védetté nyilvánítottak – emlékeztet a The Washington Post. Négy évvel később tőle és szomszédaitól vissza is vásárolták a legeltetési jogokat és kártalanították őket.

Ám Bundy marhái azóta is ott legelnek. Úgy érvel: családja 1877 óta használja azt a területet, és a szövetségi kormánynak semmi köze a földhöz, az nevadai belügy. Az elmúlt húsz évben Bundy számos pert vesztett az állammal szemben, és már egymillió dollárral tartozik a földügyi hatóságnak – legeltetési díjakkal és büntetésekkel.

Néhány éve a környezetvédők kezdték perrel fenyegetni az állami földeket kezelő hatóságot, amiért az nem szerez érvényt a bírósági döntésnek és nem hajtatja el onnan Bundy marháit. Erre végül április elején szánták rá magukat, ám Bundy és fegyveres támogatói elzavarták őket. Győzelmet kiáltottak és kezdődő háborút – ám a rasszista kijelentés miatt csupán egy napig tartott a dicsőség.

Tüntetők gyülekeznek a földügyi hatóság előtt, ahol Bundy elkobzott marháit tartják
Jim Urquhart / Reuters

Az Egyesült Államok különböző részein mintegy 16 ezer farmer bérel olcsón állami földet legeltetés céljára – idézi fel a NYT. Ez – mivel a piaci ár alatt van – azt jelenti: az adófizetők pénzéből támogatja őket az állam. Tehát annak a szövetségi rendszernek az előnyeit élvezte Bundy is, amelyet oly hevesen támad. Nem csoda, hogy a nevadai marhatenyésztők egyesülete közölte: Bundy néhány panaszával egyetért, de nem támogatja a módszereit.

– Ez nem polgári engedetlenség, ez nyílt anarchia – fogalmazott Rob Mrowka, az arizonai Biodiverzitás Központ civil szervezet tudományos munkatársa az NYT kérdésére. Mrowka évek óta küzd azért, hogy Bundy elvigye marháit a teknősök élőhelyéről. Úgy véli, az ügy Amerika megosztottságát jelképezi, azon törésvonalakat, amelyek különösen a nyugati államokban hangsúlyosak, és amelyek Barack Obama elnökké választásával erősödtek fel.

Obama annak a híve: a szabadpiacot is szabályozni kell, és az államnak fontos feladata az esélyegyenlőség biztosítása és a rászorulók megsegítése. Ez magasabb adókkal és nagyobb mértékű újraelosztással jár. A republikánusok, különösen a teadélutános, illetve a libertáriánus szárny azonban minél kisebb államot, kevesebb szabályozást és alacsonyabb adókat szeretne.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.