A panaszt arra hivatkozva nyújtották be, hogy ez sérti a nem hívők jogát – jelentette az AP Varsóból. A bíró szerint viszont a kereszt nem pusztán vallási szimbólum, hanem a döntő többségében katolikus ország kultúrájának és természetes azonosságának az egyik jelképe is.

Lengyelországban a kommunizmus időszakát követően hivatalokban és iskolákban is kihelyeztek kereszteket, ám miután 2004-ben az ország az Európai Unió tagja lett, a szekuláris nézetek felerősödtek. Az AP emlékeztet arra az esetre, hogy egy beteg pert indított a kórház ellen, ahol öntudatlan állapotában papot hívtak, aki feladta neki az utolsó kenetet.

Hétfőn Donald Tusk miniszterelnök üdvözölte a fellebbviteli bíróság döntését, mondván az állam és az egyház szétválasztása nem azon múlik, hogy egy keresztet hol lehet vagy sem kitenni. A varsói parlamentben egyébként még 1997-ben egy éjszaka során tették ki a keresztet, ilymódon lezárva a vitát, amely arról folyt, hogy helyes-e a kommunizmus végét, egyben a katolikus értékekhez való visszatérést ezzel a szimbólummal jelezni.

Az ateista mozgalomhoz tartozó képviselők most közölték, hogy az emberi jogok strasbourgi európai bíróságához kívánnak fordulni panaszukkal.