Papír nélkül nincs újság – állt január végén egy kommunikáció szakos diák plakátján, aki társaival együtt az újságírókkal szolidaritást vállalva ment el tüntetni Caracasban. A venezuelai fővárosban ma hasonló szlogeneket várnak, az áldatlan állapotokon feldühödött médiaalkalmazottak ugyanis ismét hallatni fognak magukról. A Miami Herald internetes kiadása szerint az utóbbi tíz hétben tíz napilap függesztette fel működését, és mintegy húsznak csökkent az oldalszáma. Az ok: nincs elég papír.

A régóta hatalmas gazdasági problémákkal küzdő Venezuela az utóbbi időben igencsak mély gödörbe került. Ennek az egyik következménye, hogy az ország valutatartaléka fogyóban van, a devizakibocsátás akadozik, aminek az eredményeképpen a lapok nem tudnak papírt importálni, mert nincs mivel fizetniük. „A devizakibocsátás folyamata gyakran kafkai. Ha ez sikerül is, meg kell találni azt a papírellátót, aki megfelelő kapacitással rendelkezik. Végül pedig az sem biztos, hogy van olyan hajó, amely elhozza a rakományt” – magyarázta a folyamatot Carlos Correa, a Köztér (Espacio Publico) nevű, médiával foglalkozó nonprofit szervezet munkatársa az El Nuevo Heraldnak. Venezuela 136 lapja került élet-halál közé. A dél-amerikai ország mindössze évi 140 millió dollár értekben tud papírt importálni. „Ez nevetséges összeg, tekintve a gazdaság méretét, viszont óriási hatással van a lapokra, amelyek csökkentett oldalszámmal jelennek meg, vagy kénytelenek teljesen lehúzni a rolót” – mondja Correa. A hónapok óta tartó folyamat során csak a lapok töredéke váltott online platformra, mivel Venezuelában ez „egyelőre nem eléggé elterjedt, valamint nem működnek az ehhez szükséges kereskedelmi modellek sem”.

Számos szakmabeli úgy gondolja, hogy a jelenlegi helyzet nem véletlenül alakult ki, és a kormány szándékosan lehetetleníti el a hatalommal gyakran kritikus hangot megütő lapokat. „Úgy tűnik, az a céljuk, hogy megfojtsák a kritikus lapokat” – fogalmazta meg sokak álláspontját Correa. Egy független venezuelai sajtószövetség szintén hasonlóan vélekedik: „Úgy gondoljuk, hogy ez a cenzúra indirekt módja, amelyet a kormány a sajtóval szemben gyakorol. Azzal a sajtóval, amely még valamilyen szinten függetlennek mondható” – nyilatkozta az El Nuevo Herladnak Claudio Paolillo, a Bizottság a Sajtószabadságért elnöke.