A svájci Sotomo kutatóintézet vezetője szerint a párt 3 százalékos visszaesése nagy jelentőségűnek számít, hiszen ez az első alkalom az elmúlt 32 évben, hogy az SVP veszített támogatásából.  30 százalékot céloztak meg, de még a 2007-es szintet sem ugrották meg. Igaz, 26 százalékkal még mindig ők a legerősebbek. - Sokan korábban azért szavaztak az SVP-re, mert úgy vélték, a politika nem foglalkozik eléggé az embereket valójában aggasztó témákkal, így a bevándorlással vagy a muzulmánok különállásával. Ám mostanra a párt követeléseinek egy részéből politika lett, szigorították a bevándorlási törvényt, betiltották a minaretet építését. De az SVP nemcsak saját politikáját, hanem a többi pártét is meghatározta az utóbbi évekeben: a középpártok egy része, a korábban évtizedekig kormányzó liberális FDP is jobbra tolódott, mert itt kereste a szavazatokat. Most ők is visszaestek.

A relatív nyertesek a mérsékelt középpártok lettek. - A szavazók mára úgy érezték, hogy a politika végül válaszolt a problémáikra, de az SVP stílusa, szélsőséges , kompromisszumképtelen politizálása kezdett egyre terhesebb lenni - mondta Hermann. -  Elsősorban ők azok - a korábbi protest-szavazók -  akik most hátat fordítottak az SVP-elnök Christoph Blochernek. A 71 éves milliárdos kénytelen volt egy személyes kudarccal is szembenézni: a zürichi kantoni szavazáson csupán a harmadik helyen futott be. 

- A választási kampány nálunk soha nem olyan érzelmektől fűtött, mint másutt Európában, mert nincs valódi személyes harc, nincs leváltandó kormány vagy államfő sem - magyarázza Hermann az 50 százalék alatti részvételi arányt.  A választók valójában a parlamenti pártokat választják meg, akik együtt alakítják meg a héttagú szövetségi tanácsot, úgy, hogy abban mindenkinek van saját képviselője. Az ország elnöki posztját rotálva látják el. A svájci politikát azonban továbbra is a rendszeresen megrendezett népszavazások határozzák meg.