Már Amerikát veszélyeztetik a drogkartellek
A határőrök létszámának megkétszerezését és az összekötő tisztek megnégyszerezését, valamint a mexikói erőknek juttatott öt helikoptert és egy repülőgépet is magában foglal az a 700 millió dolláros intézkedéscsomag, amelyet kedden jelentett be a Fehér Ház. Ezt Hillary Clinton külügyminiszter szerdai, illetve Barack Obama elnök áprilisi, mexikóvárosi útja elé időzítették. A belbiztonsági minisztérium, amelynek vezetője, Janet Napolitano pedig a jövő héten látogat a déli szomszédhoz, ezen túl megháromszorozza a mexikói erőszakhullámmal kapcsolatos feladatokra ráállított hírszerzési elemzők létszámát, és erősít az FBI is.
Viharos kongresszusi meghallgatások után a jelek szerint most betelt a pohár Washingtonban. "Az elnököt aggasztja a növekvő erőszak, különösen Ciudad Juárez és Tijuana határvárosokban, illetve annak hatása a határ mindkét oldalán" - közölte Obama hivatala. Felipe Calderón elnök megválasztása óta - vele Obama még januári beiktatása előtt találkozott - csaknem 10 ezren, ebből tavaly 6300-an (csak Juárezben 1600-an) veszítették életüket a drogháborúval összefüggésben.
A mostani 700 millió dollárt a már eddig is ismert, három évre szóló és 1,4 milliárd dolláros Merida-kezdeményezésen felül kell számítani, amellyel az USA a többi közt képzéssel és hadieszközökkel segíti Mexikót a kétirányú kábítószer-, fegyver-, és pénzcsempészet megfékezésében.
A piac felosztásáért és az amerikai szállítási útvonalért harcoló mexikói drogkartellek az Egyesült Államok mintegy 230 városában is aktívak az igazságügyi-minisztérium decemberi jelentése szerint. Három évvel ezelőtt még csak 100 volt a számuk; igaz, a tárca állítja: a jobb adatgyűjtés is a növekedés oka. Az arizonai Phoenixben 2007-ben 560 emberrablást írtak a számlájukra, mint ahogyan gyilkosságokat az alabamai Birminghamben vagy a Georgia állambeli Atlantában. Új-Mexikó állam képviselői határőr-akciócsoport telepítését kérték Napolitanótól a területükre.
A The New York Times-ban hétfőn közölt adatok szerint az USA délnyugati határán mintegy 1470 tonna marihuánát, 10 tonna kokaint, 360 kg heroint és 1,7 tonna metamfetamint koboztak el 2007-ben. Megfigyelők úgy látják: az új miniszter, aki előzőleg Arizona demokrata kormányzója volt, elődjéhez képest nagyobb jelentőséget tulajdonít a drogkartellek tevékenységének. "Amerika csak akkor lehet biztonságban, ha a szomszédai is biztonságosak" - fogalmazott Ciro Rodríguez, az egyik leginkább érintett texasi választókörzet demokrata kongresszusi képviselője.
Obama a Nemzeti Gárda tartalékosainak a határvidékre vezénylését is fontolgatja. Mexikó is 45 ezer katonát állított már rá a kartellekre, hétfőn pedig 2-2 millió dollárnak megfelelő vérdíjat tűzött ki 24 drogbáró, köztük a Forbes gazdasági magazin listája szerint a világ leggazdagabb emberei közé tartozó Joaquín "El Chapo" Guzmán fejére. Tizenhárom segédjük 1-1 millió dollárt ér.
A mexikóiak ugyanakkor nem rejtik véka alá, hogy az amerikaiak legalább annyit tehetnének, hiszen minden tíz ellenséges fegyverből kilenc tőlük származik, és 95 százalékban ezekre vezethetők vissza a kartellgyilkosságok. A félautomata fegyvereket például "sporteszközként" hozzák be; ezt az 1968-as lőfegyvertörvény tiltotta, George W. Bush elnöksége idején azonban újra gyakorlattá válhatott a csempészetük.
Amerikában a korlátozást illetően a fő akadályt a fegyverviseléshez a második alkotmánykiegészítésen keresztül fűződő jogok jelentik. Ugyan a kongresszus idén 45 millió dollárt adott már a fegyvercsempészet megfékezésére, és Rodríguez képviselő ehhez még 30 milliót gyűjt most, de az általános tilalom általában elbukik. Az Országos Lőfegyverszövetség, az NRA az államok egyik legbefolyásosabb lobbiszervezete, 4,3 millió taggal. A 90-es évek óta 20 millió dollár kampánytámogatást adott, 85 százalékát a republikánusoknak. A kongresszusban némi demokrata támogatással nemrég eltörölték például a gyorstüzelésű félautomata fegyverek tilalmát Washington fővárosban. "Nem hiszem, hogy az lenne a megoldás Mexikó problémáira, ha korlátozzuk a második alkotmánykiegészítéshez kapcsolódó jogokat ebben az országban. Ellenben segíthetünk mexikói barátainknak, hogy betartassák a saját törvényeiket" - fogalmazott John Cornyn, Texas republikánus szenátora.
