Indiai katonák egy szikh paraszt határ közelében lévő földjén

Arko Datta

A pusztító viharok, az elsivatagosodás, a sarkköri olvadás, illetve a tömegvándorlás és a járványok biztonságpolitikai kockázatait Washingtonban most veszik először igazán komolyan. A klímakérdés külön fejezetet kap februárban a Pentagon szokásos védelmi felülvizsgálati jelentésében - írja címoldalán friss jelentésekre és szakértőkre, köztük Pentagon-illetékesekre hivatkozva a The New York Times.

- Így is, úgy is megfizetjük az (éghajlatváltozás) árát. Ma azért fizetünk, hogy csökkentsük az üvegházhatást előidéző károsanyag-kibocsátást, és számolnunk kell ennek kapcsán valamiféle gazdasági ellenhatásra. Máskülönben pedig később katonailag fizetjük meg az árat; ez pedig már emberéleteket is érint - nyilatkozta Anthony Zinni nyugalmazott tengerészgyalogos tábornok, a Központi Parancsnokság (Centcom) egykori első embere, most a haditengerészet tanácsadó testületének tagja.

A sarkköri olvadás nyomán például a haditengerészetnek új, feltáruló vízi utakat és erőforrásokat is védelmeznie kell. A Nemzetvédelmi Egyetemen decemberben egy több százezres, India felé tartó menekültáradatot kiváltó bangladesi áradás hatásait modellezték. A következmények között vallási konfliktus kirobbanása, fertőző betegségek elterjedése, az infrastruktúra súlyos pusztulása is szerepelt. A darfuri (szudáni) konfliktusnak is van az etnikai dimenzión túlmutató, az elsivatagosodással összefüggő vonatkozása.

John Kerry, a szenátus külügyi bizottságának elnöke abban reménykedik: a szemléletváltás a szeptemberben esedékes felsőházi vitát is jó irányba befolyásolja a mindenkori első amerikai klímatörvény kapcsán. Júniusban ugyanis Amerikában eddig példátlan, az éghajlatváltozás hatásait csökkentő törvényt fogadott el - igaz, csak hétfős többséggel - a képviselőház. A szenátusi jóváhagyással ez lehet az USA fő útravalója a decemberi, koppenhágai klímavédelmi világfórumra.

Az 1300 oldalas törvény az ipart, a munkahelyeket és általában az amerikai életformát féltő republikánusok csaknem egyöntetű ellenkezése dacára kapta meg az első zöld jelzést. Egyik fő célja, hogy 2020-ra a négy évvel ezelőtti szinthez képest 17 százalékkal, 2050-re pedig 83 százalékkal csökkentse a károsanyag-kibocsátást. Bevezetik a kibocsátáskereskedelmet, az áramtermelésben 2020-ra a szükséglet 15 százalékát megújuló forrásokból kell biztosítani, és ötszázalékos megtakarítást is el kell érni.

Kapcsolódó cikkek: Washington felújítja a katonai párbeszédet Pekinggel | Duplázik az USA Afganisztánban | San Diego lakott területére zuhant egy F18-as | Marad a Pentagonban Robert Gates | Amerikai katonák Szíria területén mértek csapást