Pedig Ankara az ukrán válság miatt elrendelt európai szankciókra válaszul bevezetett orosz élelmiszer-embargó egyik nagy nyertesének látszott. A közelmúltig még arról szóltak a hírek, hogy 2020-ig akár százmilliárd dollárra is fel lehet tornázni a két ország kereskedelmi forgalmának tavaly 31 milliárdos értékét. Igaz, az idei év első háromnegyedében – talán az orosz belső kereslet esése miatt – csak 18,1 milliárd dolláros volt az árucsere. Törökország ebből hárommilliárddal részesült, méghozzá főleg zöldség- és citrusfélékkel. Tavaly onnan jött például az orosz paradicsomimport több mint 40 százaléka.
|
Csípőspaprika-szárítás Törökországban. Paprikaszárítás Törökországban. Veszélyben az Oroszországba irányuló zöldségexport
Umit Bektas / Reuters |
Ezek pótlására már találtak lehetséges forrásokat Iránban, Marokkóban vagy Üzbegisztánban, és az idén valamelyest visszaesett, de szeptember végéig így is 3,3 millió orosz vendéget hozó törökországi turistaforgalom visszaesése sem okoz gondot Moszkvának. Sőt, erősítheti az orosz piacot, a hazai szállodák pozícióját.
A gazdasági kapcsolatok gerincét azonban a sokkal kényesebb energetikai együttműködés adja, és
ez indokolja a harcias nyilatkozatokhoz képest óvatosnak tűnő orosz ellenlépéseket. Itt ugyanis nem nagyon lehet olyat húzni, ami nem árt az orosz gazdaságnak is.
Törökország gázfelhasználásának 60 százalékát (tavaly több mint 27 milliárd köbmétert) Oroszországból kapja, ráadásul az energiaigénye folyamatosan nő. Így erről a piacról nem tud lemondani a Gazprom orosz állami gázóriás. De nem is akar – véli Valerij Nyesztyerov, a Szberbank energetikai elemzője. A két ország közötti árvita ellenére a szerződések alapján folytatódnak a szállítások – mondta a Népszabadságnak a szakértő, aki fennakadásokra számít viszont az európai gázszállítások lehetséges új útvonalaként is számon tartott Török Áramlat gázvezeték tervének megvalósításában.
A beruházással kapcsolatban, amelyhez nagy reményeket fűzött és regionális összefogást szervezett a magyar kormány, amúgy is akadozik az orosz–török egyeztetés,
és elemzők egy része szerint akár keresztet is lehet vetni rá. Nyesztyerov szerint azonban még korai temetni a Fekete-tengeren keresztül vezető csőrendszer terveit. Azt ő is valószínűnek tartja, hogy azok egy-két évre lekerülnek a napirendről, ám idővel újraélesíthetik őket. Már csak azért is, mert a Gazprom dollármilliárdokat költött a vezeték oroszországi infrastruktúrájára.
|
Putyin és Erdogan egy tavalyelőtti találkozón. Ami az energia kérdését illeti, az oroszok érthetően óvatosak
Grigorij Dukor / Reuters |
Súlyos veszteséget jelentene Moszkvának az is, ha elállna az első törökországi atomerőmű megépítésétől. Egy 2010-ben aláírt szerződés értelmében a Roszatom beruházásában húzzák fel a Földközi-tenger partján fekvő Mersin közelében a négy reaktorblokkból álló akkuyui atomerőművet, amely felépülése után is egy az orosz állami atomkonszern vezetése alatt álló projekttársaság tulajdonában és üzemeltetésében maradna. A hírek szerint a Roszatom már hárommilliárd dollárt fektetett be a több mint 20 milliárd dollárosra becsült projektbe. És itt még a munka befagyasztása sem nagyon jöhet szóba, hiszen Erdogan még októberben arra figyelmeztetett, hogy ha nem az oroszok, akkor majd valaki más tető alá hozza az erőművet.
