Az elsősorban külpolitikai megfontolásokra épülő kormányzati dokumentum a terrorizmus mellett a fenyegetések és a kockázatok között a terrorizmus mellett kiemeli a tömegpusztító fegyverek elterjedését, de hangsúlyozottan szól a pénzügyi, az energia- és a számítógépes biztonságról, a klímaváltozásról vagy a kábítószer-kereskedelemről is.

Sztáray szerint a parlamenti pártok és szakértők bevonásával készült, a rendszerváltás óta sorrendben immár ötödik stratégia illeszkedik a NATO-tagállamok hasonló dokumentumai közé. Magyarország biztonságának alapvető keretét a NATO- és az EU-tagság adja, Budapest ugyanakkor nagy jelentőséget tulajdonít az ENSZ és az EBESZ szerepének.

Figyelemre méltó, hogy a honvédséget a magyar külpolitika egyik meghatározó eszközeként írják le. Sztáray hangsúlyozta, hogy ez a kitétel félreérthetetlenül a nemzetközi béketeremtő és békefenntartói akciókra vonatkozik. Azt viszont hozzátette, a gazdasági-költségvetési realitások gátat szabnak a nemzetközi ambícióknak.

A határon túli magyarsággal kapcsolatban a dokumentum úgy fogalmaz, hogy a kisebbségek – az európai gyakorlattal összhangban – közösségként, szülőföldjükön élvezhessék az önkormányzatiság és az autonómia leginkább megfelelő formáit. – A kormányzat elment a falig, amellyel jelezte, hogy a határon túli magyarok kapcsán a korábbi kabinetektől eltérő álláspontot képvisel. Ugyanakkor a megfogalmazás olyan, amibe a környező országok nem köthetnek bele – hangoztatta Tálas Péter. A Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet vezetője szerint kérdés, hogy a stratégia mennyire tükröződik majd a kormányzati politikában.

Törő Csaba, az MKI tudományos főmunkatársa a többi között arról szólt: a stratégiában sokkal konkrétabban kellett volna megfogalmazni azt, hogy Magyarország támogatja az amerikai rakétavédelmi pajzs NATO-keretekben megvalósuló európai kiterjesztését.