A bajor CSU politikusa elmondta, hogy az említett három országban, vagyis az európai periférián létesítendő központokban - az úgynevezett hot spotokban - kell lefolytatni a menekültügyi eljárást.

Stephan Mayer hangsúlyozta: a német kormány jelezte, hogy nyitott és támogató hozzáállással viszonyul Magyarországhoz, és készen áll akár uniós pénzek megmozgatásával is a segítségére sietni.

Hozzátette, hogy elutasítja Magyarország politikájának "nagyon egyoldalú ócsárolását" Németországban, és megérti, hogy a magyar kormány "egy kerítéssel is védekezik a Keletről indult óriási bevándorlás ellen".

Természetesen Magyarországnak is teljes mértékben be kell tartania az uniós jog előírásait, különösen azokat, amelyek a menekültek magyarországi regisztrációjára és a menekültügyi eljárások lefolytatására vonatkoznak - emelte ki Stephan Mayer.

A budapesti Keleti pályaudvaron hétfőn történtekről elmondta, hogy "nyilvánvalóan humanitárius katasztrófa fenyegetett, és biztonsági okok miatt nem volt más lehetőség, mint az, hogy megnyitják a pályaudvart és engedik a menekülteket felszállni a vonatokra".

Azt azonban tudomásul kell venni, hogy az EU "korszakos kihívás" elé került, amelyet csak akkor tud legyőzni, ha mindenki érvényesíti a közös szabályokat, így Magyarország, Görögország és Olaszország is - mondta a CDU/CSU parlamenti képviselőcsoportjának vezető belügyi szakpolitikusa.

A hot spotok létrehozásáról az uniós állam-, illetve kormányfők tanácskozása döntött. A létesítményekben uniós szakemberek dolgoznak, céljuk pedig annak gyors megállapítása, hogy az érkező emberek közül ki jogosult arra, hogy menekültstátust kaphasson és ki nem.

Ilyen hot spotokat a két frontországnak nevezett tagállamban állítanak fel az uniós hatóságok, Olaszországban és Görögországban. A magyar álláspont szerint Magyarország azért nem számít frontországnak, mert akik dél felől átlépik a határt, minden valószínűség szerint nem Magyarországon lépnek először az unió területére.