Magyarországon is több ezer nő testében lehet hibás szilikonpárna

Jean-Claude Mas, a francia Poly Implant Protese (PIP) cég alapítója ellen az Interpol vörös szintű figyelmeztetést adott ki. A mostanihoz hasonló tömeges „műhibára” még nem volt példa.

A ma már nem létező PIP az elmúlt tizenkét évben világszerte 300 ezer darabot adott el a szilikonos betétből, amelyekről nemrég derült ki a sokkoló tény, hogy orvosi helyett ipari szikikonról, többek között matracok készítéséhez használt anyagról van szó.

A cégalapító Jean-Claude Mas ellen az Interpol szombatra virradóra vörös szintű figyelmeztetést adott ki, miután Costa Rica közölte, élet- és egészségellenes bűncselekmények gyanúja áll fenn a most 72 éves francia férfival szemben. Mas jelenleg Dél-Franciaországban tartózkodik, ügyvédje bejelentése szerint nem áll szándékában elhagyni Var térségét. A napok óta gyűrűző botrányban állítólag csak az „illem és a diszkréció” miatt nem szólalt meg. (A vörös figyelmeztetés nem letartóztatási parancs, hanem kérés, hogy az Interpol 188 tagországának állampolgárai segítsenek a rendőrségnek azonosítani és felkutatni egy-egy keresett személyt.)

Párizs nemrég javasolta a mellimplantátumok eltávolítását annak a 30 ezer nőnek, akiknél a PIP cég termékét használták a plasztikai sebészek. A gyanú szerint rákkeltő lehet az implantátum, bár hangsúlyozzák erre nincs egyértelmű bizonyíték. Épp a bizonyosság hiánya miatt Németországban és Nagy-Britanniában csak az orvosaikkal való konzultációt javasolják az érintetteknek. Feltevések szerint a PIP-től származó szilikonnal a mellében mintegy 40 ezer brit nő jár-kel brit földön, Dél-Amerikában pedig összesen több százezer hölgyet érinthetnek a kétes minőségű szilikon okozta problémák. Xavier Bertrand francia egészségügyi miniszter bejelentésében „megelőző lépésként” szólított fel a PIP-szilikon eltávolítására, hozzátéve, egy-egy ilyen beavatkozás azért nem „sürgős”. A francia kormány egyébként állja az eltávolítás költségeit, új mell azonban nincs állami pénzen, hacsak nem mellrák vagy valamilyen más súlyos egészségügyi probléma miatt volt szükség a korábbi beavatkozásra. A 30 ezer franciaországi nő közül nyolc esetben mutattak ki rákot, ám korántsem biztos, hogy összefüggés van a betegség és az implantátum között, amelynek legfőbb veszélye, hogy kiszakadhat.

Ez eddig a legnagyobb botrány

Az orvostudomány (meg a kuruzslóipar) a XIX. század vége óta próbálkozik a mellnövesztés különféle sebészeti jellegű megoldásaival. Az első kísérletek saját szövetek beültetésére irányultak, de kudarcot vallottak (ez a technológia ma az egyik lehetséges, bár nem kockázat- és problémamentes irány). A XX. század eleje óta a folyékony szilikon beinjekciózása is része a szépségiparnak, annak ellenére, hogy rendkívül sok káros mellékhatással jár.

Mesterséges implantátum-párnát a múlt század ötvenes éveiben ültettek be először - kezdetben szivacsszerű anyagokkal, teflonnal és különféle műanyagokkal próbálkoztak, a 60-as évek óta a rugalmas, ellenálló és nehezen lebomló szilikon az univerzális töltőanyag.A szilikon alkalmazását az első időktől kezdve viták kísérik. Eleinte számos esztétikai, allergiás és daganatos jellegű problémát okoztak a beültetett implantátumok, elsősorban a nem megfelelő tisztaság miatt.

A mai orvosi szilikonokat a plasztikai szakma teljesen veszélytelennek nevezi, ennek ellenére időről időre kipattannak szilikon-botrányok. A leggyakoribb ok, hogy az anyagminőség egyenetlensége miatt a beültetett párnák kiszakadnak vagy szivárognak, és a belső folyadék vagy gél érintkezésbe kerül a testszövetekkel. Amennyiben fiziológiás sóoldattal töltött párnáról van szó, akkor ez nem jelent súlyos problémát, a géllel töltött párnák beltartalma viszont veszélyes, ezeket szakadás után haladéktalanul el kell távolítani.

Ritkábban az is előfordul, hogy nem orvosi tisztaságú (ipari) szilikon használnak fel az implantátumok készítéséhez, ez azonban a mostani esetet leszámítva inkább a harmadik világra, illetve a zugplasztikákra volt jellemző, és inkább egyedi esetekben bukkant fel. A mostanihoz hasonló tömeges „műhibára” - amelynek méreteire jellemző, hogy Magyarországon is több ezer nő testében lehet hibás szilikonpárna - még nem volt példa. Ez az ügy azért is különös, mert több mint egy éve húzódik: tavaly novemberben például Fülöp Magdolna modell, egykori versenytáncos mellműtétje sikerült balul az ipari szilikonos párnák miatt, és a PIP-implantátum akkor is Franciaországból származott.

Szilikon implantátum beültetés előtt egy francia plasztikai sebészeten
A defective silicone gel breast implant manufactured by French company Poly Implant Prothese (PIP) is seen near surgical instruments after being removed from a patient by plastic surgeon Denis Boucq (L) in a clinic in Nice December 21, 2011. French medical device regulatory authority (AFSSAPS) recalled PIP breast implants in March 2010 after it concluded that their performance and safety were not in accordance with current standards. France will offer surgery to remove the breast implants of up to 30,000 women if a study due out this week finds that the silicone they are made from could cause cancer, the health minister said on Tuesday. REUTERS/Eric Gaillard (FRANCE - Tags: HEALTH)
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.