A szóvivő kiemelte, hogy a szíriai menedékkérőkkel kapcsolatos német gyakorlat nem változtat más államok kötelességein, így Magyarországnak is regisztrálnia kell, és "emberhez méltó" módon el kell látnia a területére lépő menedékkérőket, és az uniós szabályoknak megfelelően le kell folytatnia a menedékjogi eljárást.

Steffen Seibert kijelentette: a német "szövetségi kormány abból indul ki, hogy Magyarország a nyugati értékközösség részeként ugyanúgy meg fog felelni jogi és humanitárius kötelezettségeinek, mint Németország".

Elmondta: Németország a Dublin III. rendelet 17. paragrafusa alapján nem küldi vissza egyelőre a szíriai menedékkérőket Magyarországra.

Arra a kérdésre, hogy Angela Merkel kancellárnak milyen szándékai voltak a szíriai menedékkérőkkel kapcsolatos változtatásra vonatkozó "nyilatkozataival", Steffen Seibert leszögezte: "a Szövetségi Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal nyilatkozott meg" ebben az ügyben.

Johannes Dimroth, a belügyminisztérium szóvivője hozzáfűzte: a hivatal a döntése révén egyáltalán nem helyezte hatályon kívül a dublini előírásokat, és nem is vétett ellenük.

"Éppen ellenkezőleg, mi regisztráljuk a menekülteket, befogadjuk őket és lefolytatjuk az eljárásokat", ettől eltérő jelzéseket pedig sohanem "kommunikáltak" a német hatóságok. Ezért téves az az értelmezés, hogy a hivatal döntése bármely országot menetesítene bármilyen kötelezettség alól - mondta a belügyminisztérium szóvivője.

Martin Schäfer, a külügyminisztérium szóvivője hangsúlyozta: a viták, illetve a vitákról a sajtóban megjelenő tudósítások mellett azt is tudomásul kell venni, hogy a lakosság számához viszonyítva Magyarországra érkezik a legtöbb menedékkérő.

"Kézenfekvő, hogy Magyarországnak bürokratikus problémái vannak egy ekkora áradattal" - mondta a külügyminisztériumi szóvivő, kiemelve: az a fontos, hogy "mindenki, így Magyarország is komolyan vegye" kötelezettségeit, ebben pedig Németország kész segítséget nyújtani.

A visegrádi országok (V4) miniszterelnökeinek találkozójára, illetve a weimari háromszög néven ismert német-francia-lengyel együttműködés helyzetére vonatkozó kérdésre elmondta: a V4-találkozó "esélyt" kínálhat a négy ország "közös, konszolidált" álláspontjának kidolgozására, a német külügyminisztérium pedig "szoros kapcsolatban" van a lengyel diplomáciával a menekültválság ügyében is.

A német és a lengyel nézetek nem mindenben egyeznek, de ez "nem a világ vége", hiszen a véleménykülönbségek és az érdekek eltérése természetes, az Európai Unió pedig egy éppen arra irányuló, "meglehetősen sikeres próbálkozás, hogy az érdekellentéteket ne kivont karddal igyekezzük rendezni" - mondta Martin Schäfer.