A schengeni határok hatékony őrizete a csütörtöki EU-csúcs egyik fő témája volt, az erről szóló vitára azonban csak később kerül sor. Az biztos, hogy a találkozótól senki sem várhatott döntést a görög határokra azonnal telepítendő uniós határőrségről. A záródokumentum tervezete az EU határőrizeti ügynökségének, a Frontexnek a megerősítését és a mandátumának kiterjesztését javasolta, amely az elképzelések szerint egy majdani közös európai határőrizeti rendszer alapjául szolgálhat. Nem minden tagállam lelkesedik azért, hogy kerüljön közösségi hatáskörbe a nemzeti fennhatóság alá tartozó határőrizet, ezért sokan inkább a külső határok európai uniós támogatással megvalósuló, „megosztott” védelméről beszélnek.
Az Európai Bizottság azt szeretné, ha a Frontex állományát és eszközkészletét jelentősen megnövelnék, és ehhez várja a tagállamok felajánlásait.
Jelentős nemzeti hozzájárulásokra van szükség ahhoz is, hogy feltöltsék azokat a pénzforrásokat, amelyeket a fegyveres konfliktusok, illetve a migrációs hullám által legjobban sújtott tranzitországok megsegítésére szán az Európai Unió. A csúcs elé készített friss bizottsági kimutatás szerint például a Szíriának juttatandó 500 millióból október közepéig 8 millió érkezett a kasszába a fővárosokból... Több tagállam – köztük Magyarország – jelezte, hogy jelentős összegeket fog átutalni a menekültválság kiváltó okainak megszüntetését célzó támogatási alapokba.
|
Zoran Milanovic horvát és Orbán Viktor magyar kormányfő az EU-csúcson
Botár Gergely / Miniszterelnöki Sajtóiroda |
Valamennyi tagország egyetértett abban, hogy a krízis rövid távú megoldásának kulcsa Törökország kezében van. A menekülthullám feltartóztatásáért cserébe – többek között – a vízummentességről szóló tárgyalások felgyorsítását, hárommilliárd eurós pénzügyi segítséget és a csatlakozási tárgyalások lendületes felújítását helyezte kilátásba Törökországnak az Európai Bizottság, amelynek alelnöke, Frans Timmermans egyenesen Ankarából érkezett a csúcsra, hogy beszámoljon a megbeszélések eredményéről. A „török vitára” késő este került sor, így jelenleg még nem tudni, hogy mely országok ítélték túlzónak a török követeléseket és a bizottsági ígéreteket. Német diplomaták jelezték, hogy Berlin például nem lelkesedik a brüsszeli „akciótervért”. Magyarország azonban nem ellenezné, hogy a megfelelő feltételek teljesítése esetén a 75 milliós Törökország polgárai vízummentesen utazzanak be az EU területére. Angela Merkel német kancellár vasárnapi ankarai látogatásán eldőlhet, mit tud felvállalni az EU a törökök követeléseiből.
A huszonnyolc állam- és kormányfő a találkozó kezdetén meghallgatta Donald Tusk európai tanácsi elnök és David Cameron brit miniszterelnök beszámolóját a brit–EU egyeztetésekről. London még nem nyújtotta be a számlát Brüsszelnek, nem nyilatkozott arról, hogy az együttműködés mely területeit szeretné újratárgyalni, mielőtt a brit EU-tagságot referendumra bocsátja. Cameron megígérte, hogy november elején meg fog érkezni az uniós fővárosba a brit követeléseket tartalmazó lista, és ezt a vállalást az asztal körül ülők megnyugvással fogadták.
