A német konzervatív Die Welt című lap A magyarok csalódottak az EU visszafogottsága miatt címmel közölt interjút Michael Rothtal, a német külügyminisztérium európai ügyekért felelős államminiszterével, a beszélgetést felvezető szövegben kiemelve, hogy Orbán „mindig újabb javaslatokat terjeszt elő a szabadságjogok korlátozására”, az államminiszter pedig elvárja, hogy Brüsszel intézzen „határozott szavakat” Budapestnek.

Az amerikai beutazási tilalommal összefüggésben Roth azt mondta, hogy a magyar civil társadalomban ugyan csalódottság érzékelhető az EU visszafogottsága miatt, de Washington lépése „számunkra nem téma”, hiszen az EU-n belül „jó okokból” nincs lehetőség „klasszikus kétoldalú szankciókra”.

A Wirtschaftsblatt című osztrák gazdasági napilap úgy vélte, hogy energetikai kérdésekben Magyarország egyre inkább közeledik Oroszországhoz, az Európai Unió és az Egyesült Államok bosszúságára. A horvát INA oroszoknak tervezett eladása miatt Washington és Brüsszel riadókészültségben van. Az Oroszországot sújtó uniós szankciókat ellenző Magyarország a saját érdekeit követi, és bírálói meglátása szerint veszélyes erővel fordul Moszkva felé - hívta fel a figyelmet a lap, amely szerint sokan ebben az összefüggésben tekintenek a magas rangú magyar tisztségviselők ellen korrupció gyanúja miatt elrendelt amerikai beutazási tilalomra.

A Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilap csütörtöki cikke szerint Magyarország magához ragadta a kezdeményezést a Déli áramlat földgázvezeték megépítésével kapcsolatosan, de még kérdés, hogy a magyar vezetés továbbmegy-e a nyilatkozatoknál. A független újság által megkérdezett szakemberek úgy vélték, hogy az orosz gázt a tervek szerint Ukrajna elkerülésével Európába, így Magyarországra is eljuttató gázvezetékrendszer sorsa Brüsszelben és nem Budapesten fog eldőlni. Szergej Pravoszudov, az orosz Nemzeti Energetikai Intézet igazgatója úgy gondolja, "ha a magyarok mégiscsak elkezdik a Déli áramlat szakaszának építését a területükön, akkor az áttörést jelent a gázvezetékrendszer megvalósításában, és okot ad Bulgáriának, illetve Szerbiának arra, hogy ezek az országok visszatérjenek a beruházás kivitelezéséhez".

Magyar dalok címmel közölte nyomtatott változatában, internetes oldalán pedig a Budapesti emberünk címet adta a szerkesztőség véleményét tartalmazó, Orbán Viktorról szóló cikkének a Vedomosztyi orosz napilap. Az amerikai The Wall Street Journal és a brit Financial Times közös kiadványában Andrej Szinyicin a Déli áramlat építésével kapcsolatos magyar parlamenti döntésről úgy vélte, az „lázadás a hajón” és egyben az orosz diplomácia nagy sikere. Megjegyezte ugyanakkor, hogy Magyarország egyszer sem élt vétójoggal az Oroszország elleni büntetőintézkedések megakadályozása érdekében.

A gáztörvény módosításával kapcsolatban a Rzeczpospolita lengyel napilap is véleménycikket közölt Jaroslaw Gizinski, a Magyarországgal rendszeresen foglalkozó szerkesztő tollából. A szerző úgy értékelte, hogy a Déli áramlat építését elősegítő törvénymódosítás elfogadása "örömöt szerzett Moszkvának, de az Európai Unióból és az Egyesült Államokból Magyarország miniszterelnökére irányuló villámcsapásokat váltott ki". Elemzői véleményekre hivatkozva a cikkíró úgy vélte, hogy az amerikai beutazási tilalom is "egy utolsó intés volt, hogy Magyarország ne vállalja a Gazprom trójai lovának szerepét". (http://www.rp.pl/artykul/1155400-Orban-miedzy-Ameryka-i-Rosja.html)

Az Il Venerdi, a La Repubblica című balközép olasz napilap magazinújságja Rákosi Mátyás szalámitaktikájához hasonlította az írás szerint az ellenzéket és az internetes szabadságot lépésről lépésre felszámoló magyar kormányfő politikáját. A cikk hangsúlyozta, hogy Angela Merkel német kancellár és Európa is hallgat az internetadóról, kivéve Neelie Kroes volt európai digitális biztost. "Komolyan Obama Amerikája lép és emeli fel a szavát" - vélte a lap közép-európai tudósítója.

A francia balliberális Le Monde Durvul a hangnem Magyarország és az Egyesült Államok között címmel közölt tudósítást honlapján. Joelle Stolz tudósító megemlítette, hogy Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke érthetetlennek tartja a szerinte rosszindulatú vádakat, pedig a szervezet hírnevét a Horváth András volt adóhatósági munkatárs által 2013 novemberében kirobbantott botrány már megtépázta. Ahelyett, hogy gratuláltak volna neki a civil kurázsihoz a nyilvánosságra hozott csalások miatt, támadások áldozata lett. "Az ő viszontagságai meggyőzték Washingtont, hogy semmilyen segítséget nem kaphat Budapesttől" a Bunge amerikai vállalat ügyében, amely arra tett panaszt, hogy magyarországi konkurensei csúszópénzért cserében nem fizettek áfát.