A három magyar a rabszállító autóban érkezik tárgyalására

MTI - Ricci Shryock

Életfogytig tartó kényszermunkára ítélte a szenegáli esküdtszék azt a három magyar férfit, akik a vád szerint 2006. április 18-én Szenegál északi részén, 92 kilométerre Dakartól, Nissan terepjárójáért meggyilkolták Ali Diop Niang többgyermekes taxisofőrt.

Miként arról az eset idején lapunk is beszámolt, a három fiatalember, Nagy Zoltán (32), Gál Géza (29) és Fehér Tamás (34) 2006. április 18-án kibérelt egy négy kerék meghajtású terepjárót sofőrrel. Azt mondták, egy szafarira indulnak Észak-Szenegálba. Dakartól 92 kilométerre északra azonban megállították a sofőrt, nylonzacskót húztak a fejére, és megfojtották, majd eltörték a nyakát. A holttestet az útszéli bozótosban hagyták.

Az autó rendszámtábláját leszerelték és eldobták. Utóbb egyebek között ez okozta vesztüket.

Gyanús lett a helyi kísérő nélküli három fehér férfi

Miután a társaság ez után Délkeletre vette az irányt, április 21-én Szenegál déli részét, a guineai határtól öt kilométerre egy katonai ellenőrző ponton feltartóztatták őket. A katonáknak gyanús lett a három, katonai gyakorlóruhában, helyi kísérő nélkül a határ felé autózó fehér férfi.

Addigra ugyanis a forrongó dél-szenegáli térségben őrködő katonai ellenőrző pontokra is eljutott Ali Diop Niang brutális meggyilkolásának híre, amellyel összefüggésben három (akkor még ismeretlen állampolgárságú) fehér férfit (az autó és sofőrének bérlőit) keresték. A magyarokat azonnal őrizetbe vették.

Később bebizonyosodott, hogy a terepjáró valóban Ali Diop Niang kocsija, így a három magyar gyilkosság és lopás (rablás) vádjával előzetes letartóztatásba helyezték, majd vádat emeltek ellenük.

A vádirat szerint zsoldosok a magyarok

Egy szenegáli lap cikke és képe az esetről
A vádirat szerint az egyik magyar a francia idegenlégióból, a másik a magyar hadseregből dezertált. Harmadik, (eredeti foglalkozása szerint asztalos) társukkal együtt úgy döntöttek, hogy zsoldosként „munkát vállalnak Afrika feszültséggócaiban". Párizs és Casablanca érintésével érkeztek Dakarba.

Yves Marliere, Magyarország dakari tiszteletbeli konzulja az MTI tudósítása szerint azt mondta: a három magyar az eljárás alatt beismerte az autó ellopását, azonban a gyilkosságot tagadták.

Szenegálban sajátos esküdtbíráskodás zajlik. Az esküdtszék évente ülésezik és dönt az elé kerülő kérdésekről - ezt már Suha György, Afrika szakértő, a Gambiai Köztársaság budapesti tiszteletbeli főkonzulja mondta a Népszabadságnak.

A dakari magyar konzul nem beszéli nyelvünket

Suha megerősítette lapunk azon értesülését, miszerint az eljárás alatt egy magyar férfi szenegáli felesége tolmácsolt, miután Magyarország dakari tiszteletbeli konzulja nem beszél magyarul. Kitérő választ adott ugyanakkor arra a kérdésre, hogy mennyire érvényesülhetett ilyen körülmények között a minden magyart megillető konzuli védelem.

A téma, mármint, hogy Szenegál szerte nem találtak tolmácsot „a magyar gyilkosok" peréhez, téma volt a helyi sajtóban, amely folyamatosan és igen részletesen tárgyalta az ügyet. Közölték többek között a bíró azon nyilatkozatát is, mely szerint a tolmács költsége a perköltség része, azaz a bíróságnak lett volna rá pénze, csak alkalmas jelentkező nem volt.

Nagyot, Gált és Fehért életfogytig tartó kényszermunkára ítélte a bíróság. A döntés ellen 15 napon belül fellebbezhetnek. Ha azonban a verdikt jogerőre emelkedik, a gyilkosság helyszíne szerint illetékes körzet kijelölt fegyintézetében kell majd a büntetésüket letölteni, több száz kilométerre Dakartól délkeletre.

Bányába vihetik őket kényszermunkára

A kényszermunka - Suha György elmondása szerint - azt jelenti, hogy az elítélteket egy fegyházban őrzik, s időnként (rendszertelenül, előre kiszámíthatatlan időpontokban és gyakorisággal, mezőgazdasági munkára, útépítésekre, vagy külszíni fejtésű bányákba viszik őket dolgozni.

Az eset kapcsán Suha rámutatott, hogy ma már a világ számos, korábban magyarok által nem látogatott országában szorulnak magyarok konzuli segítségre, amit a jelenlegi rendszerben nem mindenhol tudnak megkapni. Kérdéses például, hogy a jövőben a Dél-Szenegálban raboskodó magyarok milyen módon tarthatják majd a kapcsolatot hazájukkal, szeretteikkel.

Több millió frank kártérítésre is kötelezték őket

Magyarország és Szenegál között nincsen jogsegélyegyezmény, így az elítélteket - ha a bíróság döntése jogerőre emelkedik - a nem adhatják ki Magyarországnak, így a büntetésüket Szenegálban kell majd letölteniük.

A bíróság kártérítésre is kötelezte az elkövetőket. Áldozatuk hozzátartozóinak több millió afrikai valutaközösségi frankot kell fizetniük. (Az afrikai valutaközösségi frank, vagy CFA-frank korábban a francia frankhoz, ma az euróhoz kötött árfolyamú pénznem. A Szenegálban is fizetőeszközként használt 100 CFA-frank megközelítőleg 40 forintot ér.)

Az ítélet szerint a meggyilkolt taxisofőr két özvegyének egyenként 10-10 millió CFA-frank értékű összeget kell kifizetniük. Az áldozat volt feleségét, akivel négy közös gyermekük van, 20 millió CFA-frank illeti. Az áldozat 13 felnőtt gyermekének együttesen két és fél millió, fivérének és nővérének pedig egymillió jár. Az elrabolt terepjáróért majd 3 millió CFA-frank kártérítés jár a családnak.

Kapcsolódó cikkek: Életfogytig kényszermunkára ítélték a magyar "zsoldosokat" | Gyilkossággal vádolnak magyar "zsoldosokat" Szenegálban | Csepeli vérfürdő: a volt rendőrkapitány a gyilkos patrónusa volt | Egy rendőr is látta a szír pénzváltó kivégzését | Lelőtte volt feleségét, majd végzett magával