Közös publicisztikában szállt síkra a Szabad Európa Rádió (SZER) magyar nyelvű adásának újraindítása mellett Haraszti Miklós, az EBESZ volt sajtószabadság-ügyi képviselője, egyetemi professzor, Charles Gati Amerikában élő magyar publicista és Mark Palmer, az USA volt budapesti nagykövete. A cikk nyitányában a három szerző emlékeztet arra, hogy az elmúlt hetekben Orbán Viktor magyar miniszterelnök és kormánya több alkalommal is támadást intézett a nyugati média és főleg a CNN ellen. Az amerikai hírtelevízió talán azok miatt a riportok miatt lett célpont, amelyek a magyarországi demokrácia sajnálatos állapotáról szólnak, és bár a magyarok még tudják fogni, január óta a CNN kikerült a legnagyobb magyar kábelszolgáltató kínálatából – állapítja meg a cikk.

Palmerék szerint a Klubrádió, „Magyarország népszerű, független adója” ennél is szerencsétlenebb sorsra jutott, hiszen a hallgatók tiltakozása, illetve az Európai Unió és Hillary Rodham Clinton amerikai külügyminiszter által támogatott erőfeszítések ellenére az egypárti magyar médiahatóság nem újította meg a rádió frekvenciaengedélyét. Ha a médiahatóság nem másít döntésén, a Klubrádió tavasszal elhallgat.

A nyugati stílusú demokrácia hanyatlásával itt az idő, hogy az Egyesült Államok újraindítsa a Szabad Európa Rádió 1993-ban megszűnt magyar nyelvű adását – hangoztatja Haraszti, Gati és Palmer a közös állásfoglalásban. A SZER újraindításának a szerzők szerint három fő indoka van. Az első, hogy Magyarországon vége a sajtószabadságnak, amely azonban „egyszerre minden más szabadságjog gyökere és gyümölcse is”. A második „az elmúlt évszázad egyik nagy tanulsága”, vagyis hogy a nacionalista kormányok a média monopolizálásával nemzetközi feszültségeket szítanak, és Orbán antidemokratikus intézkedései Szlovákia és Románia politikusait is arra bátoríthatják, hogy hazájukban is érvényre jutassák a külföldellenes érzületek és a szabad véleménynyilvánítás korlátozásának ezt a kombinációját. Végezetül pedig szükség van a SZER-re azért is, mert tekintettel a nyugati világ ellen Oroszországban és Magyarországon megfogalmazott kirohanásokra, fennáll a veszély, hogy Budapest a putyini ideológia „előretolt helyőrsége” lesz.

Ha a magyar adás újraindul, azzal ahhoz a 28 nyelvhez csatlakozik, amelyen a SZER most sugározza műsorait a volt Szovjetunió, a Közel-Kelet, Dél-Ázsia és a Balkán országaiba. A cikk szerint az egyik ilyen ország elnöke tavaly elárulta, hogy minden napját a SZER hírösszefoglalójának meghallgatásával kezdi.

Magyarország ugyan tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak is – emlékeztetnek a szerzők –, de fennáll a veszély, hogy alkotmányos diktatúrává alakul – vélik a szerzők, akik felhívják a figyelmet arra, hogy a 2010-es választások óta Orbán konfrontatív, nacionalista felhangokkal teli külpolitikát követ a nyugati világgal szemben, és ez éles ellentétben áll azzal, ahogyan a tekintélyelvű Oroszországot és Kínát említi. Szívesen beszél „keleti szélről”, miközben „a Nyugat hanyatlását” jósolja – idéz a cikk a magyar kormányfő ismert kiszólásaiból. Palmerék külön kitérnek arra, hogy Orbán „etatista, de szélsőségesen kiszámíthatatlan” gazdaságpolitikát folytat, amely mindhárom nagy hitelminősítőnél az ország bóvlivá értékeléséhez vezetett. Ha ez nem lenne elég, Orbán „vad kulturális háborúba” kezdett, hogy körüludvarolja és megnyerje magának a romaellenes, antiszemita, szélsőjobboldali párt, a Jobbik híveit.

„Egy új magyar csatorna, amelynek munkájában tehetséges magyar szerkesztők és riporterek vesznek részt, a minőségi újságírás központjává, a tisztességes tájékoztatás terepévé válhatna, amely hív mindenkit, és nem kötődik senkihez. Az ésszerű és civilizált vita művelésével a demokrácia és a jó újságírás forrása lenne. Nem szabad felélesztenie a hidegháború korai éveinek konfrontatív szellemét, és nem szabad csak „rossz híreket” közvetítő, ellenzéki csatornának lennie, amelyet mellőz a hivatalos és félhivatalos média” – állítják a szerzők, azzal zárva a gondolatmenetüket, hogy a SZER magyar adása kulcsjelentőségű lépés a demokratikus értékrend támogatásában és védelmében nemcsak Magyarországon, de Közép- és Kelet-Európában máshol is.

A cikk teljes magyar fordítása a Galamuson olvasható.