A cikk megállapította: Magyarország az Európai Unióhoz 2004-ben történt csatlakozása óta első ízben töltötte be a soros elnökséget, ezért nem sikerült minden hibát elkerülnie. 

„Budapest soros elnöksége zajos botrányokkal kezdődött: először a magyar médiatörvény miatt, amely január 1-jén lépett életbe, azután az Európa Tanács előcsarnokában elhelyezett szőnyeg miatt, amelyen látható volt a szomszédos államok mai területét magába foglaló középkori Magyarország térképe. Végül pedig maga a magyar elnökség egy nehéz időszakra esett. Ahogy ezzel kapcsolatban Orbán Viktor magyar miniszterelnök megjegyezte, az elmúlt hat hónapban három olyan esemény történt, amely megrázta az Európai Uniót: a japán tragédia, az arab tavasz, és az Európai Unión belüli pénzügyi válság elmélyülése" - írta Fjodor Lukjanov, a lap közép-európai tudósítója.

Megállapította: mint minden uniós tagállam, amely fél évre az EU kormányához kerül, Magyarország is arra koncentrált, ami a leginkább aggasztja. „Az egyik ilyen nagy téma a cigányok társadalmi integrációja volt. Sokak számára meglehetősen váratlanul Budapest rövid idő alatt elérte az európai romák integrációját szolgáló stratégia elfogadását. Érdemeket szerzett Budapest abban is, hogy Horvátország csatlakozási tárgyalásai lényegében az év közepére lezárultak. A magyarok elérték egy további kezdeményezésük, az úgynevezett Duna-stratégia európai szintű támogatását is. A magyar külügyminisztériumban elmondták: ez nyolc uniós tagállamot és hat szomszédos államot fog össze, a makroregionális stratégia új megközelítését jelenti, és egyúttal fontos jelzése a régió országai együttműködésének" - írta Lukjanov.

Nem sikerült elérni a magyaroknak Románia és Bulgária csatlakozását a schengeni övezethez. Felvételüket a „privilegizált klubba" az utolsó pillanatban megakadályozta Hollandia az ezekben az országokban tapasztalható kiterjedt bűnözésre, korrupcióra és az ellenőrizetlen migrációra hivatkozva. A román és bolgár Schengen-csatlakozást most már főleg Lengyelországnak kell támogatnia, amely július 1-jén átvette a soros elnökséget - írta a tudósító.

A lengyel soros elnökség céljai közül kiemelte a FÁK-államoknak szóló Keleti Partnerség-program fejlesztését, valamint azt, hogy noha az Oroszországhoz fűződő kapcsolatok fejlesztése nem szerepel a lengyel soros elnökség prioritásai között, ősszel Varsó az Oroszországgal való kapcsolatok fejlesztéséről szóló stratégiai dokumentumot szándékozik bemutatni az Európai Unióban, s ezen már dolgoznak a lengyel és az orosz szakértők. 

Az orosz külügyminisztériumban erről azt mondták a lapnak, hogy a lengyel soros elnökség jelentős szerepet tölthet be az uniós-orosz kapcsolatok fejlődésében, egyebek között elősegítheti Oroszország mielőbbi csatlakozását a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO), és hozzájárulhat a vízummentességről folyó tárgyalások előrelépéséhez.