'Magyar-szlovák hidegháború Slota és a Fidesz miatt'
Míg a két ország demokratikus politikusai képtelenek az együttműködésre - mutat rá az újság -, addig "a szlovák és a magyar neonácik között élénk az együttműködés". Bár leegyszerűsítés, mégis tény, hogy a szlovák, de a cseh szélsőségesek romaellenes akcióin is jól kivehető a magyarországi Jobbik mozgalom kézjegye - jegyzi meg Lubos Palata, a Lidové Noviny című konzervatív cseh napilap hétfői elemzésében.
Úgy véli, hogy a szlovák-magyar viszony kulcsproblémája a félmilliós szlovákiai magyar kisebbség. A probléma megoldásának nyitja két olyan mondatban található, amely a múlt héten hangzott el. Az első Robert Fico szlovák kormányfő kijelentése, hogy Révkomárom az önálló Szlovákia része, s nem Magyarország valamelyik járása. A másik mondat pedig az, amikor Sólyom kijelentette, hogy Szlovákia nem nemzetállam, hanem többnemzetiségű ország.
"Ennek a valóságnak az elismerése, tehát hogy Szlovákia déli része nem és már sohasem lesz Magyarország része, illetve hogy Szlovákia nem nemzetállam, mindkét fél számára nehéz. Ha azonban azt akarjuk, hogy Budapest és Pozsony között megnyugodjon a helyzet, szükség van rá. Máskülönben az ügyeket átveszik a nacionalisták" - szögezi le a Lidové Noviny.
Kitört a Duna menti hidegháború - vélekedik a baloldali Právo szemleírója, Petr Uhl. Azt állítja, Szlovákia azzal, hogy nem engedte be területére a magyar államfőt, megsértette a schengeni megállapodásokat. A dokumentum ilyen lépésre csak egy okot ismer: ha az illető a határátlépést bűncselekményre akarná kihasználni. Sólyom esetében ez nyilván nem áll fenn.
Nem lehet ok erre a szlovák lépésre a Jobbik és a félkatonai Magyar Gárda sem, mert Budapest igyekszik fellépni a szélsőséges szervezet ellen. Pozsonyban viszont kormányzati tényező a Szlovák Nemzeti Párt (SNS), amelynek elnöke, Ján Slota közismerten gyaláz mindent, ami nem szlovák - magyarokat, cseheket, romákat egyaránt.
Nehéz megmondani, ki dönthetné el a szlovák-magyar vitát. Az Európai Parlament és az Európa Tanács csak ajánlásokat fogalmazhat meg. Amennyiben azonban Budapest a luxembourgi Európai Bírósághoz fordul, Ficónak nincs sok esélye a sikerre.
Révkomárom lakosságának 65 százaléka magyar, akiknek a többsége nemcsak az Európai Unióhoz, hanem Szlovákiához is lojális. Pozsony nehezen tudná bizonyítani, hogy Sólyom révkomáromi látogatása olyan hatalmas veszélyt jelentett volna a közrendre, hogy azt be kellett tiltani - jegyzi meg a szerző.
Nem az a lényeg, ki fogja a vitát megnyerni. Európában, de a szlovák, illetve a magyar állami szervekben sincs azonban helye az etnika ellenségeskedésnek, amelyet Slota pártja és az ellenzékben lévő nacionalista Fidesz szít. A választók sajnos másképp döntenek. Az Európai Unió ennek ellenére is túl fogja élni Pozsony és Budapest hidegháborúját - zárja jegyzetét a Právo.
Fico csúsztat
Ladislav Spacek cseh protokoll szakértő, Václav Havel volt szóvivője szerint igaza van Budapestnek, amikor azt állítja, hogy Sólyom László révkomáromi látogatását nem néhány napja, hanem már két hónappal korábban hivatalosan a szlovák fél tudomására hozta. "Az a közlés, hogy a magyar államfő a Szlovák Köztársaság területére kíván látogatni, szóban is elhangozhat" - nyilatkozta Spacek abban az interjúban, amelyet a Sme című szlovák liberális lap közölt hétfőn.
Fico pénteken kijelentette: Sólyom László nem mondott igazat, amikor aznap újságírók előtt azt állította, hogy a szlovák fél több mint két hónapja tud a révkomáromi szoboravatásra tervezett látogatásáról. Leszögezte: a pozsonyi magyar nagykövetség csak augusztus 13-án közölte levélben a szlovák külüggyel, hogy Sólyom augusztus 21-én részt vesz Szent István szobrának felavatásán Révkomáromban. Budapest viszont azt állítja: a szóbeli, de hivatalos tájékoztatás már június 19-én megtörtént, amikor Sólyom átvette át Peter Weisstól, a Magyarországra akkreditált új szlovák nagykövettől annak megbízólevelét.
"Ez teljes mértékben összhangban van a szokásokkal és a szabályokkal. Ha ilyesmit az államfő, a külügyminiszter vagy a külügyminisztérium magas tisztviselője közöl a szlovák nagykövettel, akkor az hivatalos közlés. Függetlenül attól, hogy erre szóban vagy írásban kerül sor" - állítja Spacek. Hozzátette: a nagykövetnek ilyenkor kötelessége, hogy azonnal tájékoztassa a külügyminisztériumot, amelynek pedig a maga vonalán a partneri hivatalt, ez esetben a szlovák államfői hivatalt kell értesítenie. Spacek szerint az augusztus 13-i magyar jegyzék nem a látogatás bejelentésére, hanem már csak annak technika lebonyolítására vonatkozik.
Jegyzetében a Sme leszögezi: Pozsony kétféle mércével mér. Amikor ugyanis 2007 novemberében Mirek Topolánek cseh kormányfő járt Pozsonyban, hogy a szlovák ellenzékkel együtt ünnepelje meg a rendszerváltás évfordulóját, és nem találkozott Fico miniszterelnökkel, a szlovák hatóságok nem tiltakoztak. Sólyom egy hónappal korábbi, a révkomáromi Selye Egyetemen tett látogatásakor viszont szintén nagy volt a hangzavar.
"Tehát nem is annyira a látogatás ténye, hanem a látogató nemzetisége a döntő. A magyar politikusra más a mérce mint a csehre. A Sólyomról szóló vita pedig megint csak a kormány és a magyar kisebbség közti vitát helyettesíti, amely alapvetően arról szól, hogy viselkedhet-e a kisebbség másképpen, mint ahogy azt a kormány és a szlovák nacionalisták elképzelik" - fejti ki az újság.
Bizonyos szempontból azonban a kettős mérce érthető és jogos. "Történelmi szempontból a szlovák-magyar viszony más, mint a szlovák-cseh viszony, s ezt a magyar félnek is tudomásul kell vennie. Sólyomnak meg kell értenie, hogy itt aknamezőn lépked, s útjait a határon túli magyarokhoz korlátoznia kellene, illetve politikailag jobban elő kellene készítenie" - mutat rá a lap.
"Mintha egy kisebbség tagja lennék"
Az Európai Unió szerepvállalását szorgalmazta hétfőn mindkét vezető osztrák napilap Sólyom László meghiúsult révkomáromi látogatásáról és az azt övező magyar-szlovák vitáról közölt kommentárjaikban.
A magyar-szlovák vita elmérgesedése egyszerre nevetséges provinciális bohózat egy szobor felavatása körül, és nem veszélytelen konfliktus, amelyből mindkét ország csak nehezen talál kiutat - írta a liberális Der Standard. A konfrontáció haszonélvezői végül a szélsőségesek lehetnek mindkét oldalon - vélte a szerző.
A továbbiakban arról ír, hogy a hangnem durvulása egyik oldalon sem csak a szélsőjobbon múlik. A magyarok és a szlovákok is alapvetően legitim érdekeket képviselnek. A probléma ott kezdődik, amikor a politikusok elkezdenek a tűzzel játszani.
A Der Standard szerint felesleges provokáció volt, hogy Sólyom László nem akarta lemondani a látogatást, hanem csak a határon fordult vissza. Másrészt Robert Fico szlovák miniszterelnök sem reagált másként: egy másik EU-ország államfőjét érintő beutazási tilalom durva provokációnak számít. Sokkal rosszabb azonban, hogy a szélsőjobboldal kihasználja a vitát.
Az érdekek és a "lázítók" között mindkét fél számára csak kis mozgástér marad. Most az Európai Unión lenne a sor, hogy közvetítőként fellépjen, nem szabad tétlenül néznie tovább Pozsony és Budapest vitáját - írta a Der Standard, amely helyszíni tudósítást is közölt az újság Révkomáromból. Eszerint szobor-vita kiváló példa arra, hogy milyen érzékeny lehet a nemzetiségi kérdés ma is Európában, és arra, hogy a legkisebb dolog is politikai hadüzenetté válhat, ha felforrósodik a hangulat.
A riporter mások mellett megszólaltatta Litomericzky Nándort, a szoborterv kivitelezésének vezetőjét. Litomericzky a lapnak elmondta: szlovákiai magyarként veszélyeztetve érzi identitását. Révkomárom más lakói arról számoltak be, hogy a magyarok és a szlovákok viszonya jó, konfliktusok kizárólag politikai szinten jelennek meg. Ezen a véleményen van Ondrej Gajdác szlovák gimnáziumi igazgató is, de ugyanakkor azt is mondja: néha úgy érzi, "mintha egy kisebbség tagja lenne".
Bastrnák Tibor polgármester a lapnak elmondta: a szobor finanszírozásából a város is részt vállalt, és "Sólyom is adott pénzt", ezért hívták őt meg. A szlovák felet mindenekelőtt az dühítette fel, hogy a polgármester nem hívott meg szlovák politikust. "Csak a mű támogatói kaptak meghívást" - mondta ezzel kapcsolatban a városvezető.
Akárcsak egy XIX. századi vita: groteszk, nacionalista és tűzveszélyes - írta a konzervatív Die Presse. Más időkben a diplomáciai kapcsolatok megszakításához, vagy talán még rosszabbhoz vezetett volna a vita. Ezúttal nem fajulnak idáig a dolgok, már csak azért sem, mert a két vitapartner európai uniós tagország.
Ismét megmutatkozik az Európai Unió stabilizáló szerepe - vélekedett a cikkíró. Az EU vonzerejének köszönhető, hogy az európai kisebbségi konfliktusok a kommunista birodalom 1989-es széthullása után a jugoszláv példa kivételével szerencsésen alakultak. Mégis, a feszültség mindenütt nő ott, ahol (a konfliktusokat) nem számolták fel maradéktalanul. Tanácsos volna, hogy az EU az eddigieknél elmélyültebben foglalkozzon a kérdéssel, s állást foglaljon a magyarországi szélsőséges jelenségekkel és a különös szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban - írta a Die Presse.
Több tehetség a politikai reklámhoz
Újdonságnak számít hogy egy uniós tagállam ne engedje be területére egy másik tagállam államfőjét, még akkor is, ha Magyarország és Szlovákia viszonyában korábban is okoztak vitákat a kisebbségi kérdések - írja rövid kommentárjában a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
A cikk írója leszögezi, hogy egyik fél sem tekinthető ártatlannak. Budapestnek a szomszédos országokban élő magyar kisebbség iránt megnyilvánuló patrónusi igénye kapcsán a szlovák nacionalisták újra és újra felteszik a kérdést, valójában ki is az úr a házban. Mindazonáltal nem kétséges, hogy kinek van nagyobb tehetsége a taktika és a politikai reklám terén - Pozsony korábban már Prágával szemben is mindig a rövidebbet húzta - áll a konzervatív frankfurti újság írásában.
A témának vezércikket szentelő Die Welt című napilap európai közvetítést sürget a szlovák-magyar viszályban, mielőtt az "kicsúszik az ellenőrzés alól". A cikk szerint Pozsony és Budapest között évek óta veszélyes konfliktus van kibontakozóban. A vita történelmi, nemzeti identitásbeli kérdések, illetve a szlovák és a magyar kisebbségek helyzete körül forog. A feszültség a lap szerint pénteken "példátlan botrányban" tetőzött: a révkomáromi Szent István-szobor avatására tartó Sólyom László államfőtől megtagadták a belépést Szlovákia területére.
Mindkét oldal hozzájárult a dolgok elfajulásához, mindkét oldal hajlamos volt populista célokra felhasználni a kisebbségi kérdést - írja a konzervatív Die Welt. Az évtizedek óta uniós kötelékben létező nyugat-európai országoknak meglepő lehet, hogy régi történelmi viták Kelet-Európa egyes részein továbbra is éreztetik hatásukat - konkrétan a magyar-szlovák viszályban az áll a háttérben, hogy Magyarország ma Szlovákiához tartozó területeket veszített el a trianoni békeszerződés értelmében.
A vezércikk szerzője szerint a lappangó feszültség azzal is összefügg, hogy a kommunista uralom alatt nem lehetett ezeket a kérdéseket nyíltan megvitatni, így most annál hevesebben törnek a felszínre. A lap teljességgel érthetetlennek nevezi, hogy az EU tétlenül nézi, amint két tagállama heves vitába keveredik egymással. Míg az unió a határain kívül előszeretettel lép fel mérséklő, stabilizáló és békéltető szerepkörben, saját belső konfliktusaihoz nem így áll hozzá. Nem arra lenne szükség, hogy az EU állást foglaljon egyik vagy másik oldal mellett, hanem arra, hogy semleges közvetítőként segítséget nyújtson a feszültség enyhítéséhez - vélekedik a Die Welt cikkírója.
A lap emlékeztet, hogy Magyarország Brüsszelbe akarja vinni az ügyet, és úgy véli, Budapestnek erősebb lobbija van az unióban, elsősorban a németeknek köszönhetően, akik hálával emlékeznek arra, hogy 1989-ben Magyarország nyitotta meg elsőként a határt a keletnémetek előtt. Szlovákiának a Die Welt megítélése szerint gyengébb kártyái vannak a szlovák kormánykoalícióban részt vevő szélsőjobboldali erők miatt.
Nyugati diplomaták aggodalommal tekintenek a jövő évi magyarországi parlamenti választás elé. A "nemzeti populista" Orbán Viktor - valószínűsíthető - győzelme várhatóan kedvezőtlenül befolyásolja majd a szomszédhoz fűződő feszült viszonyt, s azzal együtt nem sok jót ígér az Európai Uniónak sem - írja a Die Welt.
