Magába száll Amerika
Keveset tehetünk azon túl, hogy imádkozunk a szenvedőkért – áll Gabrielle Giffords arizonai képviselőnő családjának első közleményében, amelyet a politikusnő ismert férje jegyez. Mark Kelly asztronauta, az űrrepülőgép-program legutolsó repülésére készül. Mint arról lapunk is beszámolt, Giffords volt a feltételezett célpontja és egyik sérültje az eddig hat halálos áldozatot követelő vérengzésnek, amelyet pisztollyal követett el szombaton a merénylettel gyanúsított zavart fiatalember. A 40 éves demokrata párti képviselőnő súlyos koponya- és agysérüléseket szenvedett, állapota e sorok írásakor továbbra is válságos. Orvosai ugyanakkor „nagyon biztatónak” nevezték, hogy reagál egyszerűbb utasításokra.
Amerika gyászolja az áldozatokat és magába szállt a felkavaró politikai merénylet nyomán. Hétfőn országszerte egyperces gyászszünettel emlékeznek az áldozatokra, kivételesen még a Legfelsőbb Bíróság is ehhez igazítja napirendjét. A csillagos-sávos lobogókat félárbocra engedték. A képviselőház a héten teljesen elhalasztja a törvényhozást, így – mint már vasárnap világossá vált –, az egészségügyi reform eltörléséről sem kezdeményeznek szavazást az alsóházban többségben lévő republikánusok. Hozhatnak viszont határozatot az áldozatok emlékére.
Az egészségügyi reform alaposan megosztotta az amerikai társadalmat, Giffords irodáját is megrongálták, miután megszavazta azt. A szóban már bőven elmérgesedett vitában korábban is voltak a fizikai erőszakra utaló jelek; egy alkalommal egy jobboldali kampányrendezvény résztvevői például maguk is megdöbbentek, hogy egyikük egy ellentüntető fejét tapossa.
A gyanúsítottat, a 22 éves Jared Lee Loughnert – aki ellen vasárnap vádat emeltek, és hétfőn a bíróságon is megjelent – nem annyira elkötelezett (szélső)jobboldalainak, mint inkább gondolataiban és társas kapcsolataiban is zavart fiatalembernek tartják. – Ám a gyűlölet légköre épp az ilyeneket bírhatja agresszióra – állítják. – Nem ismerjük még az összes választ. Korai még levonni a következtetést, hogy mi lehetett ebben az ügyben az illető motivációja – mondta a helyszínen Robert Mueller, az FBI igazgatója. – Ha az instabil embereket vesszük, azt, hogy miként reagálnak a vitriolra, ami elhagyja egyes szájakat azt illetően, hogy meg kell dönteni a kormányt, (továbbá) a dühöt, a gyűlöletet, a vakbuzgóságot, ami megy ebben az országban, akkor mindez kezd gyalázatossá válni. Sajnos Arizona ennek a fővárosa lett, az előítélet és a vakbuzgóság Mekkája – állítja a megyei seriff, Clarence Dupnik. – Feltételenül számolnia kell (ti. Loughnernek) a halálbüntetéssel. Megölt egy szövetségi bírót, ez főbenjáró bűn – nyilatkozta Laurie Levenson jogászprofesszor.
A vérfürdő a fegyvertartás kérdését is felveti – a sors kegyetlen iróniája, hogy Giffords képviselőnő a fegyverviselési jogok védelmezője. Ezt alkotmánykiegészítés is védi, az egyes szövetségi államok szintjén pedig tavaly erősítette meg legfelsőbb bírósági döntés. – Jared Lee Loughner valószínűleg az USA szinte minden államában törvényesen vásárolhatna lőfegyvert – írja a hétfői The Wall Street Journal. A fiatalembert ugyan zavart magatartása miatt eltanácsolták a főiskoláról azzal, hogy pszichiátriai igazolással jöhet vissza, de a fegyvertartási jogot bírósági végzéssel lehetett volna csak megvonni tőle. A szabályozás olyan hiányosságokkal küszködik, hogy például a 33 életet követelő, 2007-es virginiai főiskolai lövöldözés elkövetőjét már közveszélyesnek nyilvánította a bíróság, de ezt az információt még nem vitték át azt FBI adatbázisába, amelyből dolgozva a fegyverboltok leellenőrzik a vásárlókat.
Élni és visszaélni a fegyverrel – merényletek Amerikában
Húzzatok el a gyepemről! – sziszegi Clint Eastwood a Gran Torinóban a jószomszédi kapcsolatokat túl lazán értelmező seregletnek. És a nyomaték kedvéért puskát is fog rájuk. A fegyvertartás joga egyidős az Egyesült Államokkal: „Mivel egy jól szervezett milícia szükséges a szabad állam biztonsága szempontjából, nem lehet a népnek a fegyverek birtoklásához és viseléséhez való jogát csorbítani” – áll az 1791-es, második alkotmánykiegészítésben. De az önbíráskodás a westernfilmekből is jól ismert gyakorlata sem újabb, mint a kontinens meghódítása. Amerikában nem kevesebb mint négy elnököt gyilkoltak meg lőfegyveres merényletben, de polgárjogi harcosok is áldozatul estek. Barack Obama ellen is kiterveltek merényleteket.
Néhány a legismertebb gyilkosságok közül:
1865 nagypéntekén egy színész, a déli konföderációs erők szimpatizánsa lelövi Abraham Lincoln elnököt.
1881-ben, még elnöksége elején merénylet végez James Garfielddel.
1901-ben William McKinley elnököt egy anarchista sebesíti meg, később halálosnak bizonyult sebeket ejtve rajta.
1963-ban John F. Kennedy elnököt lelövik Dallasban; ez a modern politikatörténet legnevezetesebb gyilkossága. Két nappal később feltételezett gyilkosa, Lee Harvey Oswald is erre a sorsra jut.
1965-ben merénylők végeznek Malcolm X radikális polgárjogi harcossal.
1968 áprilisában Martin Luther King tiszteletest, polgárjogi harcost lövik le Memphisben; elítélt gyilkosa 1998-ban, rács mögött hal meg.
1968 júniusában Robert Kennedy szenátorral, „JFK” fivérével, Los Angelesben végez egy palesztin bevándorló, aki azóta is életfogytiglani börtönbüntetését tölti.
1980-ban, New Yorkban lőfegyveres gyilkosság áldozata lesz John Lennon.
