Az események orosz tálalása szerint a nő ezután magát menekültnek álcázva önként lépte át az orosz határt, és akkor leplezték le, amikor egy településen személyazonosságának megállapítására előállították. Ukrajnában viszont az orosz jogsértések példájaként és orosz belpolitikai célokat szolgáló propagandaeszközként mutatják be az ügyet. Ott azt állítják, hogy Szavcsenko a lázadók fogságába esett, és akarata ellenére vitték Oroszországba, vagyis elrabolták.
 |
Szavcsenko egy bírósági meghallgatáson
Sergei Karpukhin / Reuters |
Az immár több mint egy éve húzódó ügynek ráadásul időről időre újabb politikai csavart ad, hogy felröppennek hírek arról, milyen feltételekkel nyerhetné vissza szabadságát az ukrán repülős. Terjedtek már olyan értesülések, amelyek szerint ukrán fogságban lévő lázadókért cserébe engednék el, legutóbb pedig az ukrán belbiztonsági szolgálat elnökének egyik tanácsadója közölte: Moszkva képviselői felvetették, hogy rendeződhetne Szavcsenko sorsa, ha Oroszország lehetőséget kapna egy Ukrajna területén át a tavaly márciusban bekebelezett Krím félszigethez vezető szárazföldi folyosó kialakítására. Ez utóbbi felvetést Moszkvában tagadták, Kijevben pedig határozottan visszautasították.
Nem hozott megoldást Szavcsenko ügyére az sem, hogy a volt kormányfő, Julija Timosenko pártja, a Batykivscsina jelöltlistájának élére állította a tavaly októberi parlamenti választásokon, így a hadseregből ezek után leszerelt exfőhadnagy az ukrán Verhovna Rada képviselője, sőt az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének is tagja. Április végén az Európai Parlament is sürgette a szabadon bocsátását, mondván, bebörtönzése nemzetközi jogot sért, hiszen a fogoly diplomáciai védettséget élvez.
Ügyvédei közben Szavcsenko ártatlanságát bizonygatják, egyebek közt telefonos híváslistákra és olyan videofelvételekre hivatkozva, amelyek szerint ügyfelük már órákkal az előtt a lázadók fogságába került, hogy az orosz tévések életét követelő támadást végrehajtották. Tagadja bűnösségét a vádlott is, akit 24 órás megfigyelés alatt tartanak a cellájában, mert kétszer is éhségsztrájkba kezdett, amiért öngyilkosságra hajlamosnak minősítették. Ám a róla szóló hírek nem utalnak arra, hogy megtört volna. Áprilisban például, amikor az orosz elnök mellett működő emberi jogi tanács elnöke, Mihail Fedotov meglátogatta a börtönben, Szavcsenko sokat olvasott és macskákat rajzolt, sőt műveit a szentpétervári Ermitázsnak is el akarta küldeni. A világhírű képtárnak otthont adó Téli Palotát ugyanis még a cári idők óta hagyományosan macskák tucatjai védik a rágcsálóktól.
Brüsszel figyelmeztet
Sérti a februárban Minszkben megkötött békemegállapodást, hogy Kelet-Ukrajnában egyre gyakrabban támadják a kormányerők ellenőrzése alatt álló településeket az oroszbarát lázadók – figyelmeztetett az Európai Unió.
Kijev szerint a szakadárok a tűzszünet életbelépése óta a leghevesebb tüzérségi támadást indították a térségben. A felkelők azonban ezt tagadják, és az orosz nemzetbiztonsági tanács moszkvai ülésén is az ukrán kormányerőket vádolták azzal, hogy lövik a Donyec-medence településeit.
