Lövéssel hallatott magáról az új jobboldal
„Bejött a székesegyházba, elhelyezkedett az oltárnál. Leveleket rakott ki rá, majd a szájába vette a fegyvert, és golyót eresztett a fejébe. A helyszínen meghalt” – így emlékezett vissza Dominique Venner a párizsi Notre-Dame-ban elkövetett keddi öngyilkosságára egy szemtanú. A francia szellemi életben nem ismeretlen, de azon belül a szélsőjobboldal értelmiségi hátországához tartozó, 78 évesen meghalt történész-esszéista a melegházasságok elleni új törvénnyel szemben fejezte ki tiltakozását, szokatlanul és megdöbbentően radikális formában. Búcsúlevelét a Radio Courtoisie, a radikális francia jobboldal rádiója olvasta fel. „Szeretem az életet és azon túl nem várok semmit, hacsak nem fajom és szellemem fennmaradását. Szükségesnek tartom, hogy feláldozzam magam a ránk nehezedő letargia megtörése érdekében. Nagyon jelképes helyszínt választok, amelyet tiszteletben tartok és amelyet csodálok...” - írta Venner, aki némiképp burkoltan utalt arra, mi miatt akarja felrázni Franciaországot. A bevándorlást „a népességeink lecseréléséhez vezető bűnnek”, míg az egynemű párok házasságát „a lélek mérgeinek”, illetve „térhódító egyéni vágyaknak” nevezi, „amelyek lerombolják identitásunk gyökereit és különösen a családot”.
A melegházasságot és az egynemű párok örökbefogadási jogát is tartalmazó Taubira-törvényt a napokban hirdette ki Francois Hollande elnök, miután a jobboldal megkeresésére a jogszabályt vizsgálta az Alkotmánytanács, de nem emelt kifogást. Az első házasságokra ennek fényében már a következő hetekben sor kerülhet.
A franciák némiképp értetlenül állnak Venner tette előtt. Az elismerő nekrológok a szélsőjobb köreiből érkeztek. Így Marine Le Pen, a Nemzeti Front vezére „politikai” öngyilkosságról beszélt, és kiemelte, az esszéista tettével megpróbálta felrázni Franciaországot. De Frigide Barjot, a melegházaságok elleni, olykor többszázezres megmozdulások, a Tüntetés Mindenkinek mozgalom szóvivője már úgy fogalmazott: „Nem volt jól ez az úr, és halálos ideológia részese volt, egy kissé zavart férfi.”
Venner már fiatalon, még olyan időkben a francia nacionalizmus és történelmi revizionizmus élharcosa volt, amikor a melegházasságot még el sem tudták képzelni (1982-ig a homoszexualitás maga is bűncselekmény volt), a bevándorlás pedig nem volt jelentős. Algéria francia gyarmati uralom alóli felszabadulása ellen fegyverrel is küzdött, de részt vett a Kommunista Párt párizsi székházának 1956. novemberi ostromában is, tiltakozásul a magyarországi szovjet beavatkozással szemben. A legnagyobb hatású szellemi vállalkozás, amelyben részt vett, az Alain de Benoist nevével fémjelzett Új Jobboldal (formális nevén: Kutatói és Tudományos Csoport az Európai Civilizációért, GRECE.) Az európai civilizáció hanyatlásáért aggódó GRECE-t, amelynek magyar nyelven a Magyar Demokrata hetilap biztosított felületet, Ariane Chebel d’Appollonia történésznő így jellemezte: „kétségkívül hozzájárult a neofasizmus terjedéséhez Franciaországban”.
A melegházasságok eközben megköttetnek. Bár a jobboldal a törvény eltörléséért fogadkozik, Nathalie Kosciusko-Morizet, Nicolas Sarkozy volt államfő jobbkeze, aki Párizs főpolgármesteri székét nézte ki magának, kijózanítóan fogalmazott: nem lehet majd „visszacsinálni” a megkötött frigyeket, elvenni új szüleiktől az örökbe fogadott gyerekeket.
