A támadás során a terroristák azt kiabálták: „Allah Akbar!”; illetve, hogy „Megbosszultuk a prófétát!" A halottak között – írja a Le Monde – ott van a Charlie Hebdo Charb művésznéven ismert főszerkesztője-karikaturistája, Stéphane Charbonnier, három másik vezető szerkesztő – Jean Cabu, Georges Wolinski és a Tignous néven ismert Bernard Verlhac –, valamint Bernard Maris közgazdász, a lap egyik állandó publicistája is. Négy sérült állapota válságos.
A Charlie Hebdo 2012 szeptemberében és 2013 januárjában is karikatúrasorozatot közölt Mohamed prófétáról. Legutóbb az Irakból és Szíriából hatalmas területeket kihasító szunnita szélsőséges szervezet, az Iszlám Állam vezetőjéből, Abu Bakr al-Bagdadiból űztek gúnyt.
„Al-Kaidásoknak adták ki magukat”
– Mentem a lányomért az óvodába (Párizsban szerdánként délben el kell hozni a gyerekeket – a szerk.), és amint a lap épületének bejáratához értem, két csuklyás és felfegyverzett férfi brutálisan megfenyegetett minket. Be akartak jönni, fel akartak menni. Beütöttem a belépőkódot.
Láttam, hogy Wolniskira, Cabu-re lőnek... Öt percig tartott az egész... Egy irodában húztam meg magam... Tökéletesen beszéltek franciául.... Az al-Kaidának adták ki magukat
– nyilatkozta egy szemtanú, Corinne Rey, a lap Coco néven ismert női karikaturistája a l'Humaniténak.
Az üldözés
A támadók – írja az Europe1 a Twitteren – két autóval menekültek el. Közben egy kivezényelt járőrkocsira is rálőttek, két rendőrt öltek meg. Szemtanúk szerint körülbelül harminc lövés dördült el. Egy rendőrautó üldözőbe vette a támadókat. Hatósági közlések szerint Párizsban háromezer rendőrt állítottak rá az ügyre.
Egy szemtanú, a Telegraphnak nyilatkozó Cédric Le Béchec szerint a támadók egy fekete kocsival érkeztek, és mielőtt behatoltak volna az épületbe, odamentek valakihez, azt kérve, „mondja meg a médiának”, hogy a támadást a jemeni al-Kaida hajtja végre. A rendőrök öt perccel ezután értek ki a helyszínre. A környéken – Párizs 11. kerületében – most rendőrségi terepjárók cirkálnak, rajtuk többnyire símaszkot viselő kommandósokkal. A Guardian tudósítója 13 ilyen terepjárót látott elsuhanni maga mellett.
|
| Fotó: Jacky Naegelen / Reuters |
A támadás pillanatait a Premieres Lignes hírügynökség egyik újságírójának, Martin Boudot-nak sikerült filmre vennie. Hallatszanak rajta lövések, és hogy a támadók egyike „Allah Akbar!”-t kiált. A támadók a francetv.info szerint Kalasnyikovval és egy rakétavetővel hatoltak be a Charlie Hebdo szerkesztőségébe.
Látszott, hogy profik...
Egy névtelenséget kérő rendőrségi forrás a Libérationnak elárulta, a támadókon látszott, hogy profik. Valószínűleg katonai kiképzést kaptak, és úgy tűnik, jól betanult koreográfia szerint jártak el: tudták, hogy hova menjenek a szerkesztőségben, csendben és gyorsan mozogtak, az épületbe behatolva a Hol van Charb? Hol van Charb? kérdéssel fogtak fegyvert a bent lévőkre, végeztek a főszerkesztővel, majd golyókat szórtak mindenkire, aki mellette állt. Látszott a profizmusuk azon is, ahogyan meneküléskor az utcán egymást fedezték. Ehhez François Molins párizsi főügyész annyit tett hozzá, hogy a támadók a szerkesztőség földszintjén lelőttek egy embert, majd felmentek a másodikra, ahol éppen értekezlet zajlott. Minden valószínűség szerint tisztában voltak vele, hogy értekezlet van, a lapvezetés tagjai egy helyiségben tartózkodnak.
...mégis eltévedtek
A profizmusuknak némiképp ellentmond, hogy a támadók először eltévedtek az épületben. Egy szemtanú legalábbis azt mondja, hogy a támadók a helyrajzzal valószínűleg nem voltak tisztában. Először az épület harmadik emeletére mentek, ahol egy varroda működik.
Kétszázzal menekültek
Azt, hogy az al-Kaida nagyszabású támadást készít elő, szakértői körökben már régóta mondják, hiszen az Iszlám Állam látványos előretörésével Oszama bin Laden terrorszervezetének a tekintélye elveszett, a vezérszerepet pedig csak egy hasonló akcióval lehet visszaszerezni. A Le Figaro egy szerkesztőséghez közeli üzlet tulajdonosát idézi, aki szerint a támadók „kétszázzal hajtva” menekültek el egy lopott fekete Citroën DS-ben. Az üzlettulajdonos két terroristát látott.
A YouTube-ról időközben eltávolított videó tanúsága szerint az egyik áldozatot, egy földön fekvő rendőrt – akit egyelőre csak Ahmed néven azonosítottak – az egyik támadó futtában, egy fejlövéssel kivégezte. A YouTube-ra egymás után teszik fel a támadásról készített felvételeket, amelyeket azonnal eltávolítanak a videómegosztóról.
A délután érkező információk között van szó egy szürke Renault Clióról is, amelyet a támadók talán a Citroën után szintén meneküléshez használtak. Ennek a tulajdonosát most hallgatják ki. A Citroënt Párizs 19. kerületében üresen megtalálták, most vizsgálják át.
Délután három előtt érkezett a hír, hogy egy párizsi zsinagóga mellett felrobbant egy kocsi. Az nem világos, hogy ez összefüggésben áll-e a Charlie Hebdo elleni támadással.
|
| Fotó: Yoan Valat / MTI/EPA |
A támadás miatt a terrorkészültséget egész Franciaországban a legmagasabb szintre emelték, és megerősítették a kormányzati és más középületek védelmét is. A Charlie Hebdo szerkesztőségéhez elment Bernard Cazeneuve belügyminiszter és Anne Hidalgo, Párizs főpolgármestere is.
Dalil Boubakeur, a párizsi nagymecset muftija megdöbbenésének adott hangot a támadás „brutalitása" miatt. „Hova jutottunk?" – tette fel a költői kérdést a mufti. A Charlie Hebdo szerkesztősége Párizs központjában, a Nicolas Appert utcában fekszik.
|
| Fotó: Christian Hartmann / Reuters |
Megszólalt Francois Hollande francia államfő is. Ő azt mondta, nem kétséges, hogy terrortámadásról van szó, amelynek a végrehajtóira addig vadásznak, amíg csak szükséges.
Franciaország gyászol
A gyász jeléül az elnöki rezidencián, az Élysée-palotán félárbocra engedték a zászlókat. Hollande este televíziós beszédet tartott a terrortámadásról, és bejelentette, hogy csütörtökön Franciaországban nemzeti gyász lesz, délben pedig az ország egyperces csenddel emlékezik a támadás áldozataira. A nemzeti lobogókat három napon át félárbocon tartják. Ígéretet tett arra, hogy a támadókat kézre kerítik és teljes szigorral sújtanak le rájuk. „A szabadság mindig győzni fog a barbarizmus felett. Éljen a köztársaság, éljen Franciaország!” – zárta a beszédét. Hollande holnap reggel nyolcra kormányzati válságtanácskozást hívott össze az Élysée-ben.
Nicolas Sarkozy volt államfő, a jobboldali ellenzéki Nemzeti Mozgalom Uniója (UMP) elnöke nemzeti tragédiának nevezte a terrortámadást, amely a köztársaság első számú alapelvét, a szólásszabadságot érte.
„A demokráciánkat támadták meg, amelynek a védelme most az egyedüli lehetséges válasz”
– fogalmazott a politikus. „A gyász az egység ideje” – nyilatkozta eközben Haïm Korsia, Franciaország főrabbija.
A Le Monde írja, hogy 1945 óta ez a legtöbb halálos áldozatot követelő támadás Franciaországban.
|
| Fotó: Jacky Naegelen / Reuters |
A Charlie Hebdo évek óta gúnyt űz az iszlamista szélsőségesekből. Amikor 2011 novemberének elején megjelent a hetilap már nevében is szatirikus (Charia, azaz Saria Hebdo), az iszlám joggal „szóviccelő” különkiadása, a lapot számos támadás, köztük egy Molotov-koktélos attak is érte. Ennek során a régi szerkesztőség teljesen kiégett, kénytelenek voltak abba az épületbe átköltözni, ahol most rájuk támadtak. A különkiadásban a lap bírálta a tunéziai (mérsékelt) iszlamista pártot, az Ennahdát, és karikatúrákat közölt Mohamed prófétáról. A próféta személye az iszlám számára szent és sérthetetlen. 2006 elején világbotrány kerekedett abból, hogy a dán Jyllands-Posten ilyen karikatúrákat közölt, majd más lapok is újraközölték, egy részüket szolidaritásból.
Egyszerű, de nem egyértelmű
Bár megszokhatták a nevet, a francia anyanyelvűek számára sem lehet feltétlenül egyértelmű, mit jelent a Charlie Hebdo. A második szó az egyszerűbb, ez ugyanis az hebdomadaire, azaz hetilap rövidülése. A Charlie már kultúrtörténeti kitekintőt igényel.
Az 1970-ben alapított lap képregényújságként indult (mégpedig az előző évben még havi kiadásban), s újraközlésre is vállalkozott. A kor egyik meghatározó képregénysorozata volt az ebben ötven éven át, haláláig aktív amerikai Charles Schulz nevéhez fűződő Peanuts (más néven Snoopy). Ennek volt központi figurája egy bizonyos Charlie Brown.
A szerkesztőség számos fenyegetést is kapott. Mindezt követően a Charlie Hebdo kitüntetett figyelmet kapott a francia hatóságoktól, a kiadó, a szerkesztőségvezető és egy karikaturista is rendőri védelem alatt élt. A liberális Libération ekkor szolidaritásból felajánlotta saját szerkesztőségét, és CH-különkiadást is készített saját mellékleteként.
A Charlie Hebdo egyik újságírója most úgy nyilatkozott, hogy a fenyegetések ellenére a lap újságírói többé-kevésbé biztonságban érezték magukat. A lap vezető karikaturistája és főszerkesztője, Charb még rendőri védelem kíséretében járt-kelt, de a többiekét már egy éve megszüntették.
|
| Fotó: Gonzalo Fuentes / Reuters |
A francia politikusok mellett a terrortámadást elítélte David Cameron brit miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár is, akik Hollande-dal összhangban a sajtószabadság elleni merényletről beszéltek. A két politikus éppen egymással tárgyalt. Szilárdan francia barátaink mellett állunk ezekben a nehéz időkben – mondta a német kancellár. Barack Obama amerikai elnök eközben arról beszélt, hogy az Egyesült Államok minden segítséget felajánl Franciaországnak a „terroristák” kézre kerítésében. „Ördögi, gyáva tett” – ítélte el később Obama a Charlie Hebdo szerkesztőségében tartott mészárlást. John Kerry külügyminiszter franciául szólalt meg, biztosította országa támogatásáról a „demokrácia szülőhazáját”, amelynek „a szabadsága, a szólás szabadsága” az, amitől a terroristák a legjobban félnek.
Az Egyesült Államok párizsi nagykövetsége az interneten gyorsan terjedő szolidaritás jeléül a „Je suis Charlie” „Én vagyok Charlie” feliratra cserélte a twitteres profilképét. Klaus Iohannis román államfő is Je suis Charlie feliratra cserélte profilképét Facebook-oldalán.
Tömegek gyászolnak
Franciaországban több mint százezren fejezték ki szolidaritásukat az áldozatok családtagjaival. A párizsi Köztársaság téren késő délutánra már közel 35 ezren gyűltek össze, némán a magasba emelt tollakkal. Lyonban, a Terreaux téren is 10 ezren lehetnek, Rennes-ben pedig 13-15 ezer ember gyűlt össze a Le Figaro szerint. Toulouse-ban is tízezrek gyászolnak az utcán, míg Marseille-ben hétezerre becsülik az utcára vonulók számát. Nantes-ban és Grenoble-ban ötezren tartottak szolidaritási tüntetést.
Strasbourgban négyezer-ötszázan vonultak az utcákra. Londonban, a Trafalgar téren gyülekezik a tömeg, a francia himnuszt, a Marsellaise-t éneklik. A merényletben elhunytakról Budapesten is megemlékeztek, többen gyújtottak mécsest a francia nagykövetség épülete előtt, a Lendvay utcában.
A Google francia nyelvű kezdőoldala gyászszalaggal emlékezik a merénylet áldozataira.
A Twitteren a JeSuisCharlie hashtaggel nyilvánította részvétét az évtizedek óta fatva árnyékában élő író, Salman Rushdie, és ez látható a Charlie Hebdo honlapján is. Párizsban és szerte máshol Franciaországban több demonstrációt tartanak az áldozatok emlékére és az iszlamista szélsőségesek elleni kiállás jegyében. A párizsi Köztársaság téren késő délutánra már rengetegen gyűltek össze tüntetni.
A vezető szerkesztőségi tagok halála miatt a Le Monde, a Radio France és a France Télévisions is felajánlotta, hogy munkatársakat bocsát rendelkezésre a Charlie Hebdo további működéséhez.
Magyar részről először Navracsics Tibor kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi EU-biztos nyilvánította részvétét, később pedig részvétnyilvánító táviratot küldött Áder János köztársasági elnök és Orbán Viktor kormányfő is. Mind a ketten elítélték a Charlie Hebdo elleni támadást.
A Le Monde egyik karikaturistája, a Plantu néven futó Jean Plantureaux részvétnyilvánító rajzot is készített már a szerdán a terrortámadásban elhunyt 11 áldozatért.
„Veszélyes foglalkozás lett ez. A támadás egyedülálló a sajtó történetében, főleg hogy nem Szíriáról, hanem Párizs központjáról van szó. Charbot rendőrök védték. Hiába” – nyilatkozta hallhatóan sokkhatás alatt a Charlie Hebdo Willem néven ismert szerkesztője.
|
| Fotó: Christian Hartmann / Reuters |
A szerdán végrehajtott támadásnak több kis előjele is volt. December 20-án, szombaton egy késsel felfegyverkezett férfi Allah Akbar kiáltással támadt a nyugat-franciaországi Joué-les-Tours rendőrőrs járőreire. A férfit lelőtték. Másnap Dijonban szintén Allah Akbar felkiáltással hajtott bele egy férfi az út szélén álldogáló gyalogosokba. A francia belügyminisztérium szóvivője akkor azt nyilatkozta, magányos támadóval állnak szemben, aki nem ismeretlen a hatóságok számára. A férfit novemberben még egy pszichiátriai klinikán kezelték, az elmúlt húsz évben pedig több kisebb támadáshoz is köze volt. December 22-én, hétfőn pedig tízen sérültek meg egy karácsonyi vásárban a nyugat-franciaországi Nantes városában, miután egy kisteherautó a tömegbe hajtott, majd vezetője leszúrta magát. Ő is Allah nevét kiáltva követte el a merényletet.
Jobban félnek, mint 9/11 után
Egy januári eleji felmérés tanúsága szerint a franciák 80 százaléka gondolta úgy, hogy az országban nagy a terrortámadás veszélye. Ez a 80 százalékos arány magasabb, mint 2001. szeptember 11., a londoni metró elleni 2005-ös támadás vagy a bostoni maraton elleni merénylet után.
Egy ország készültségben
Fokozott ellenőrzéseket tapasztalt az M1 Híradó tudósítója szerdán este Párizsban, a napközben történt terrorcselekmény után. A Híradó munkatársa már a francia fővárosba bevezető utakon is komoly rendőri ellenőrzéseket tapasztalt. Beszámolója szerint a rendőrök fegyveres katonákkal együtt járőröznek, ellenőrzik a buszmegállókat, vasútállomásokat és repülőtereket is. Elmondta: még újságíróként sem jutott a merénylet helyszínének közvetlen közelébe, a szerkesztőség utcáját ugyanis továbbra is lezárva tartják. Közölte azt is: este tüntetés kezdődött, a résztvevők az áldozatok emléke előtt tisztelegnek.
