|
 Ahmed Zakajev Vanessa Redgrave brit színésznővel egy 2002-es kiadatási tárgyalás után AFP/archív - Odd ANDERSEN
Nagy Britannia és Oroszország között újfajta együttműködés körvonalazódik, amelynek tartalmáról egyelőre csak találgatások láttak napvilágot. A múlt héten állítólag Gordon Brown miniszterelnök, illetve Dmitrij Medvegyev orosz államfő telefonon egyeztetett volna több kérdésben, melyek közül a legjelentősebbnek – és egyben legváratlanabbnak – az a vélt megegyezés bizonyult, miszerint London hajlana rá, hogy kiadjon több olyan személyt, akikkel szemben Oroszországban kereset van folyamatban.
Mint ismeret, állapítja meg a nagytekintélyű hírszerzési elemzőközpont, a Stratfor, eddig Nagy Britannia számított az Oroszországból menekülni kényszerült egyének mentsvárának. Nem újkeletű e jelenség, elvégre a két ország között már a hidegháború óta – és azóta is – nagyszabású hírszerzési háború folyik.
Ennek következtében több leleplezésre, ügynökállításra, diplomaták kölcsönös kiutasítására került sor, a legnevezetesebb esetek 1971-ben, 1985-ben, 1996-ban történtek. A legutóbbi két eset is nagy port vert fel; 2006-ban egy volt, Moszkva számára kényelmetlen KGB-ügynököt öltek meg, Alekszander Litvinyenkót, majd rá egy évben a Jukosz olajipari konszern feje, Jurij Golubev halt meg a brit fővárosban gyanús körülmények között.
A Stratfor úgy tudja, a britek már kaptak is egy listát a Kreml leginkább keresett ellenfeleiről; a lista élén két név szerepel, akiknek elfogása – egészen pontosan elhallgattatása – minden bizonnyal Vlagyimir Putyin jelenlegi miniszterelnök és Medvegyev legfőbb céljai között szerepel. Egyikük Borisz Berezovszkij, a Kremlt élesen kritizáló oligarcha, a másik Ahmed Zakajev, a csecsen ellenállás egykori feje.
Az elemzés ugyanakkor megállapítja: ha London együttműködne Moszkvával, és kiadná a Kreml kritikusait, úgy az komoly változást jelentene a britek eddig hirdetett emberjogi elveit illetően, arról nem is beszélve, hogy politikailag is rendkívül támadhatóvá tenné a kormányt.
|