A NATO központjában érezhető a feszültség: hétfőn este az ülés azért szakadt félbe, mert a német és a francia nagykövet kivonult a tanácskozásról, miután Anders Fogh Rasmussen főtitkár bírálta Párizst az atlanti műveletek akadályozása, Berlint pedig a nem eléggé aktív részvétel miatt. A tagországoknak konszenzusra kellene jutniuk, de például a szombati párizsi csúcsértekezletből kihagyott Törökország is ellenzi a NATO részvételét az esetleges negatív arab reakciók miatt. Berlint a polgári áldozatok aggasztják, bár nincsenek kézzelfogható bizonyítékok arra nézve, hogy a légitámadásoknak ilyen súlyos mellékhatásai lettek volna. A bírálókhoz kívülről csatlakozott Oroszország, Kína, India és Brazília is.

Több tagország szűken értelmezné a repüléstilalmi zóna fenntartását, és nem gondolja, hogy Kadhafi szárazföldi erőinek a gyengítésére kellene felhasználni a berepüléseket. Közben Barack Obama amerikai elnök telefonon győzködte Erdogan török kormányfőt, hogy menjen bele a NATO szerepének növelésébe. Érzékelhető némi ingerültség ugyanakkor Washingtonban és Londonban is, hogy Nicolas Sarkozy elnök sietve elindította a légitámadásokat. David Cameron brit miniszterelnök szintén a NATO mellett tette le a voksot, de például Alain Juppé francia külügyminiszter úgy fogalmazott, az atlanti szövetségesek csak támogatást nyújthatnak. Hozzátette: a következő napokban az ad hoc szövetség tagjai külön egyeztetést tartanak. Az olaszok is szorgalmazzák a NATO bevetését, mert a jelenlegi helyzetben alig tudják követni, kiknek adták át támaszpontjaikat.

Amerikai, brit, francia katonai szakértők szerint azonban az eddigi akciók kezdik elérni céljukat, bár Líbiában a harcok tovább folynak a szemben álló felek között. A remény az, hogy néhány napon belül befejeződhetnek a légicsapások, s akkor talán meg lehet fontolni, hogy a repüléstilalmi zónát valóban a NATO ellenőrizze, de csak azt.