Az európai letartóztatási parancs kiadásával a hollandok arra szeretnék rávenni Németországot, hogy hosszú évek vonakodása után végre adja ki a férfit. Az 1922-ben született Faber holland származású, jelenleg a bajorországi Ingolstadtban él. A második világháború alatt a holland SS egyik kommandójában szolgált, és az Ezüstfenyő fedőnevű művelet során az ellenállókkal rokonszenvezők meggyilkolásában vett részt. Később koncentrációs tábori kivégző osztagnak is tagja volt. Két évvel a háború után halálra ítélték, bizonyítottan legkevesebb 11 ember megölése miatt, de az ítéletet 1948-ban életfogytiglani börtönre változtatták. Fivérét, aki szintén az SS-ben szolgált, ugyanabban az évben kivégezték háborús bűnök miatt.

A bredai börtönből 1952-ben megszökött, átjutott Németországba. Ott már mint német állampolgár telepedhetett le, mert az SS-ben szolgálóknak annak idején automatikusan megadták az állampolgárságot, és az ötvenes évek elejének Németországában az így szerzett állampolgárságot sikerült elismertetnie. Német állampolgársága miatt mindeddig megtagadták Hollandiának való kiadatását.

Az egykori nácik felkutatásával foglalkozó Simon Wiesenthal Központ nyilvántartásában Faber a még szabadlábon levő háborús bűnösök listájának egyik prominens alakja. Efraim Zuroff, a Központ vezető "nácivadásza" szerint a hollandiai parancs nyomás alá helyezi Németországot: „most már semmilyen ok nem lehet arra, hogy ezt az embert, aki annyi gyilkosságot követett el, védelmébe vegye a német jog” - nyilatkozta. Idén augusztusban az izraeli kormány hivatalosan kérte Németországtól, hogy változtassa meg a kiadatást elutasító álláspontját.

Az európai letartóztatási parancs intézményét 2002-ben vezette be az EU a terrorizmus elleni küzdelem hatékonyabbá tétele érdekében.