A német-görög állampolgár Emmanulidisz azt sem tartja meglepőnek, hogy a baloldali mozgalom (amely a háromszáz parlamenti mandátumból 149-et szerzett) a jobboldali populista Független Görögökkel köt koalíciót (ők 13 képviselői helyet kaptak).
– A két pártot összeköti, hogy élesen bírálják a megszorításokat és a trojkát is – magyarázta a brüsszeli elemző, a 240 milliárd eurós görög mentőcsomagot jóváhagyó „hármasra” (Európai Bizottság, Európai Központi Bank, Nemzetközi Valutaalap) utalva.
S hogy mit tud majd elérni az EU/IMF-párossal tárgyalva az új, megszorításellenes görög kormánykoalíció?
– Ha komolyabb adósságelengedést kér, ezt biztosan nem kapja meg, például Németország, Ausztria, Hollandia és Finnország tiltakozása miatt
– figyelmeztetett Janisz Emmanulidisz. Már csak azért sem, mert efféle engedmény más eladósodott tagállamokat (Portugália, Spanyolország, Írország) is „megihletne”. Azt viszont jó eséllyel kiharcolhatja az athéni kormány, hogy kitolják a hitel visszafizetési határidejét és csökkentsék a kamatokat.
Azonnal terítékre került a görögországi krízis az uniós pénzügyminiszterek hétfői tanácskozásán is. A holland Jeroen Dijsselbloem, az eurócsoport elnöke sietett közölni: „Európában nagyon kicsi az adósságelengedés támogatottsága. A lényeg, hogyha valaki az euróövezetben marad, tartsa be a szabályokat.”
Angela Merkel német kancellár szóvivője is azt sulykolta, hogy Görögországnak tiszteletben kell tartania a kötelezettségeit.
Ám Alekszisz Ciprasz nem csak kérni tud Európától, felajánlania is van mit. Az EU már megszokta, hogy a görög politikai életet erős, mélyen gyökerező érdekek, szűk csoportok és politikusdinasztiák uralják.
– A Sziriza sosem volt hatalmon, és most azt ígéri, hogy letöri ezeket az érdekeket. Az európai vezetők örömmel hallgatják, amikor Ciprasz arról beszél, hogy visszaszorítja az oligarchákat a médiában vagy felveszi a küzdelmet az adócsalással és a korrupcióval
– tette hozzá az Európai Politikai Központ programigazgatója.
Emmanulidisz kettős állampolgárként nőtt fel, anyja német, apja görög; ő maga élt Németországban és Görögországban is.
– Én vagyok a legrosszabb helyzetben, mert mindkét oldalt megértem. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy a görög és az EU-s álláspontot lehet egymáshoz közelíteni. Idő kell hozzá, és lesznek hullámvölgyek is, de nem lehetetlen feladat – hangsúlyozta a brüsszeli szakértő.
