Leszakadók: a szegénység a kimaradás fő oka
Sem a felsőfokú végzettséget szerzett polgárok száma, sem az általános iskolából kimaradók aránya nem éri még el az Európai Unió által kitűzött célt. Navracsics Tibor uniós biztos szerint a legfontosabb, hogy a kormányok növeljék a beruházásokat az oktatásban, teremtsék meg a feltételeket a hátrányos helyzetűek és a külföldiek – így az Európában menedéket kérők – iskolai befogadásához.
Az oktatásra fordított összegek az elmúlt években folyamatosan csökkentek az Európai Unió országaiban. Európai átlagban 3,2 százalékkal estek vissza 2010 óta. Az EU Oktatási és Képzési Figyelője különösen az utóbbi három év költségvetési lefaragásait ítéli aggasztónak, elsősorban az Egyesült Királyságban, Írországban, Olaszországban és Spanyolországban. A tagállamok átlagosan a GDP-jük 5,5 százalékát költik oktatásra és képzésre, Magyarország esetében ez az egyik legalacsonyabb, 4,7 százalék volt a felmérés utolsó évében, 2013-ban. Navracsics Tibor EU-biztos szerint ez kevés ahhoz, hogy az unió lépést tartson a feltörekvő gazdaságokkal, amelyekben a GDP több mint hat százalékát fordítják ilyen célokra.
Az Európai Unió 2020-ig tartó társadalmi, gazdasági stratégiája azt a célt tűzte ki, hogy a 30–34 év közötti polgárok legalább 40 százaléka rendelkezzen felsőfokú végzettséggel, és csökkenjen tíz százalék alá a korai iskolaelhagyók aránya. Egyelőre egyik célt sem sikerült elérni, de a jelentés szerint az EU egésze jól teljesít: 37,9 az egyetemet vagy főiskolát végzettek aránya, és 11,1 százalék a lemorzsolódóké. Az egyes országok között azonban jelentős eltérések vannak.
A huszonnyolc tagállam oktatási rendszerét összehasonlító elemzésből kiderül, hogy ezen a területen is a szegénység a legnagyobb probléma. A gyerekek tanulmányi eredményeit még mindig nagymértékben meghatározza társadalmi-gazdasági helyzetük. A hátrányos helyzetű családokból érkező tanulók sokkal rosszabb eredményeket érnek el, mint jómódú társaik: az utóbbiak között például ötször többen vannak azok, akik képesek elsajátítani az értő olvasást és számolást 15 éves korukra. Néhány tagállamban, köztük Magyarországon, a nehéz körülmények között élő fiatalok fele nem tud megoldani egyszerű matematikai problémákat ugyanebben a korosztályban.
A veszélyeztetett és a bevándorló családból származó tanulók azok, akiket leginkább fenyeget, hogy nem végzik el a kötelező alapképzést. A statisztikák azt mutatják, hogy a lemorzsolódók 60 százaléka az iskolából kikerülve nem talál munkát. Ha fiatalok sokasága nem tudja elvégezni az elemi és a középszintű iskolát, értelemszerűen szűkülnek a továbbtanulási lehetőségeik is. Az adatok szerint kétszer annyi külföldi származású diák esik ki az iskolarendszerből, mint hazai. – Ezért fontos, hogy az osztályterem a befogadás színtere legyen, az első hely, ahol a tanuló otthon érezheti magát – hangsúlyozta Navracsics Tibor a jelentést bemutató brüsszeli tájékoztatón. A magyar biztos szerint az oktatást a társadalmi összetartozás eszközeként kell használni, a hagyományos tantárgyak mellett megismertetni a diákokat a demokratikus értékekkel, a polgárság fogalmával.
Mélyül a szakadék Magyarországon
A magyarországi helyzetet taglaló beszámoló méltatja, hogy a gyerekeknek hároméves koruktól kötelező óvodába járniuk. Ugyanakkor kiemeli, hogy az alapvető készségek elsajátításában óriási különbségek vannak az egyes társadalmi rétegek között. A szegény, illetve tehetős családi háttérrel rendelkező diákok iskolai teljesítménye között Magyarországon a legmélyebb a szakadék az Európai Unióban. Komoly kihívás a hátrányos helyzetű diákok, különösen a romák bevonása az oktatásba. A szakképzés nem vonzó a fiatalok számára, és nem is kínál rugalmas munkalehetőségeket – állapítja meg a jelentés, felrója azt is, hogy sok főiskolás és egyetemista lemorzsolódik, és kevesen vesznek részt a felnőttkori képzésben.
