galéria megtekintése

Lesz klóros csirke, de rá kell írni a csomagolásra

9 komment


Kőműves Anita

Senki sem fog véletlenül klórozott csirkét enni, minden a címkézésen múlik. Ugyanez igaz a genetikailag módosított (GMO) élelmiszerekre is – igyekszik eloszlatni a legfőbb európai kételyeket az amerikai-európai szabadkereskedelmi megállapodással (TTIP) kapcsolatban Dr. Sharon T. Freeman, aki pénteken az Egyesült Államok budapesti nagykövetségen beszélgetett újságírókkal a témáról.

A klórozott csirke az alacsonyabb amerikai élelmiszer-biztonsági sztenderdek szimbóluma lett az elmúlt években a TTIP-tanácskozások során. Európában idegen az amerikai gyakorlat, amelynek lényege, hogy a szalmonella ellen klórral kezelik a csirkehúst. A GMO-élelmiszerek is ellenérzést váltanak ki, ám Freeman erről sem beszél szívesen – úgy véli, annál sokkal fontosabb témák is vannak.

„Magyarország sorsa nem ezen fog múlni”

– fogalmaz, és hozzáteszi: senkit sem fognak arra kényszeríteni, hogy genetikailag módosított élelmiszert fogyasszon.

 

Freeman évtizedes tapasztalattal rendelkezik a kis- és középvállalkozások fejlesztésében, exporttevékenységük segítésében. Az amerikai kormány tanácsadója a TTIP kérdésében, ám hangsúlyozza: nem kormányalkalmazott, és nem is a tárgyalódelegáció része. Nem rejti véka alá, hogy szerinte a TTIP jó hatással lenne mindkét fél gazdaságára és kereskedelmére.

Pedig a TTIP-tárgyalások egyre súlyosabb kihívásokkal néznek szembe. A megállapodástervezetet évek óta rengeteg kritika éri, Európa-szerte tüntetéseket szerveznek ellene, és a sajtó is teli van a paktumot ellenző cikkekkel. Ám a hét elején a Greenpeace által kiszivárogtatott dokumentumok arra utalnak, hogy

nemcsak a közvélemény ellenzi, de a tárgyaló felek között is kibékíthetetlen ellentétek vannak.

Az európaiak aggódnak például amiatt, hogy a TTIP elfogadásával olyan termékeket kellene beengedniük az uniós piacra, amelyek jelenleg tiltólistán vannak. Az európai tárgyalók attól is félnek, hogy az amerikaiak megpróbálják felvizezni a szigorú európai fogyasztóvédelmi szabályozást. Francois Hollande francia elnök a minap közölte: ebben a formában nem fogja elfogadni a szabadkereskedelmi egyezményt. Párizsi illetékesek szerint a tárgyalások emiatt „feltehetően megállnak”. A kényes kérdések a franciák számára a mezőgazdasági sztenderdek, a kultúra és az egymás közbeszerzési pályázataihoz való kölcsönös hozzáférés.

„Ezeknek a kiszivárogtatásoknak semmi hatása nincs a TTIP kilátásaira vagy esélyeire, nem is igazán foglalkozom vele” – mondta lapunknak Freeman.

Freeman Krisán Lászlóval, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatójűávak, és Demján Sándorral, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének a vezetőjével
Freeman Krisán Lászlóval, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatójűávak, és Demján Sándorral, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének a vezetőjével
Forrás: Az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége

A TTIP-tárgyalókat folyamatosan titkolózással vádolják, ám Freeman szerint ez csak gyakorlati kérdés, hiszen képtelenség mindenkit mindenről folyamatosan tájékoztatni. Ráadásul még csak a tárgyalási folyamat felénél járnak, ezért még nincs itt az ideje annak, hogy kiálljanak a nagy nyilvánosság elé. Azt elismeri, hogy még nagyon sok munka van hátra, még akkor is, ha „a hivatalos álláspont változatlanul az, hogy megállapodás születhet az Obama-kormány hivatali ideje alatt”.

Freeman szerint a tiltakozások legfőbb oka, hogy az európai lakosság nem elég tájékozott a kereskedelmi egyezményről. Informálásuk saját kormányuk dolga lenne, saját nemzeti nyelvükön, ingyen és az interneten. A professzor szerint a tájékozatlanságot kell keresni a genetikailag módosított élelmiszerek miatti aggodalmak mögött. Szintén az információhiány számlájára írja, hogy a magyar és a német kisvállalkozók is félnek attól, kiszorítják őket az amerikaiak a piacról.

„Még csak nem is beszéljük a nyelvet, hogy lopnánk el a piacot egyik napról a másikra?”

– kérdezett vissza nevetve. „Az amerikai cégek egyetlen reménye, hogy partnereket találnak itt, és beszállhatnak bizonyos beszállítói láncokba” – tette hozzá. „A nagy amerikai cégek nem elég mozgékonyak ahhoz, hogy egyik napról a másikra elfoglalják Németországot!”

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.