galéria megtekintése

Még a rettegett török vezérnek sem lesz ingyen Putyin barátsága

11 komment


Poór Csaba

A Nyugat iránti bizalmatlanságuk is segítette Moszkva és Ankara közeledését. A gazdasági kapcsolatokat gyorsan helyreállíthatják, de Szíriáról még alkudoznak.

Egy török üzletembernek is köszönhető, hogy nyolc hónapnyi fagyos viszony után kedden, Szentpéterváron ismét találkozott egymással Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök. A tavasszal a dagesztáni érdekeltséggel is rendelkező gyáros, Javid Caglar teremtett informális csatornát a Kremlhez, hogy normalizálni kezdjék a kétoldalú kapcsolatokat, amelyek akkor romlottak meg, amikor tavaly novemberben a török légierő lelőtte a szíriai orosz csapatok egyik repülőgépét. A Hürryet török lap értesülése szerint júniusban már Nurszultan Nazarbajev kazah elnök közvetítésével juttatták el Putyinhoz azt a – többször átírt – elnézést kérő levelet, amellyel Erdogan végül olyan sikeresen lezárta a konfliktust, hogy a mostani tárgyalásukon már többször is „kedves barátjának" nevezte a vendéglátóját.

A megbeszélések utáni nyilatkozatokból egyebek közt az derült, hogy fokozatosan helyreállítják a kereskedelmi kapcsolatokat, élénkítik a turistaforgalmat, és katonai együttműködésre is törekednek. Stratégiai beruházásként valósítják meg a Roszatom 20 milliárd dolláros akkuyui atomerőmű-építési üzletét, és felmelegítik az Oroszországból a Fekete-tengeren át Törökországba vezető Török áramlat gázvezeték tavaly decemberben befagyasztott tervét is.

Ugyanakkor biztosra vehető, hogy a kulcstéma Szíria volt, amelynek részleteiről – mint Putyin kijelentette – későbbre terveztek egyeztetést. Ebben az ügyben ugyanis nehezen feloldható érdekellentétek vannak a két ország között. Elemzői értékelések szerint azonban létrejöhet egyfajta „csereüzlet". Vagyis Ankara azt kéri Moszkvától, hogy állítsa le a szíriai kurdok támogatását, Moszkva viszont bizonyára azt akarja elérni, hogy puhuljon a Bassár el-Aszad szíriai elnököt elutasító ankarai álláspont, Törökország szüntesse be a szíriai kormányellenes erők, köztük az Alappónál harcoló egységek segítését, sőt bírják rá őket a tárgyalásokra a hatalommal.

 

Egy ilyen megállapodás szembemenne a nyugati Szíria-politikával, de Putyint és Erdogant ez most aligha nyugtalanítja. Hiszen újbóli egymásra találásukban komoly szerepe van annak, hogy mind Moszkva, mind Ankara viszonya hűvössé vált az Egyesült Államokkal és az EU-val. Akár jelképesnek is tekinthető, hogy a július 15-ei puccskísérlet után a török elnök azt a Putyint kereste fel először, aki a katonák lázadását követően az elsők között hívta fel és biztosította a támogatásáról.

Ankara és az EU kapcsolatait az elhúzódó török csatlakozási tárgyalások mellett a menekültügyi megállapodás körüli vita, valamint a puccskísérlet utáni kíméletlen leszámolás európai bírálata is beárnyékolja. Az Egyesült Államokkal elsősorban az rontott a viszonyon, hogy az nem hajlandó kiadni a törökországi hatalomátvételi kísérlet hátterében sejtett hittudóst, Fethullah Gülent. Egy Moszkvában dolgozó török diplomata – név nélkül – azt mondta a Financial Timesnak, hogy az elmúlt ötven évben sohasem volt ilyen rossz Ankara és Washington viszonya, így „különösen vonzóvá válik az együttműködés Oroszországgal". Más értékelések viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy Erdogan a Nyugat zsarolására is felhasználhatja az orosz kapcsolatok szorosabbra fűzését, de a novemberi repülőgép-incidens után bizonyára Moszkva is óvatosabban kezeli a törökök látványos közeledését.

Szófia enged Moszkvának

Moszkva és Szófia felélesztheti a korábban leállított közös energetikai beruházásokat, vagyis a belenei atomerőmű építését és a Déli áramlat gázvezeték tervét – adta hírül a Bloomberg. A gazdasági hírügynökség szerint Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök a hétvégén közölte, hogy ebből a célból közös munkacsoportokat hoznak létre. A bejelentés az után hangzott el, hogy a bolgár politikus telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Az atomerőmű-építést 2012-ben állította le Szófia, amiért az idén júniusban a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara választott bírósága 620 millió eurós kártérítést ítélt meg a kivitelezéssel megbízott orosz társaságnak, a Roszatomhoz tartozó Atomsztrojekszportnak. Boriszov arra is utalt, hogy bonyolult bírósági eljárások várhatóak a Dél áramlatról kötött kormányközi megállapodások kapcsán is. Putyin ugyanakkor kedden azt mondta, hogy a vezeték megépítéséhez „vasbeton jogi garanciákra" van szükség.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.