Az ENSZ különmegbízottjaként a koszovói rendezésben kulcsszerepet játszó, "globális béketeremtői" munkásságáért tavaly Nobel-békedíjjal kitüntetett volt finn köztársasági elnök bevallotta: eleinte aggódott amiatt, hogyan alakul az új ország sorsa. Ma azonban már úgy gondolja, jó irányba haladnak a dolgok.– Minden fejlődik, és előre mutat. Már 60 ország elismerte Koszovót. Tagja lett a nemzetközi pénzügyi szervezeteknek, mint az IMF vagy Világbank – emelte ki Martti Ahtisaari.

Marti Ahtisaari

A legnagyobb feladatnak a gazdaság beindítását tartja.  – Ha a gazdaság fejlődik, akkor a társadalom más részei is. Negyven százalékos munkanélküliségnél ez a legégetőbb kérdés. A működő gazdasággal ráadásul Koszovó a nemzetközi közösségnek is meg tudná mutatni, hogy életképes ország – mondta az egykori diplomata. Az Ahtisaari-tervként megismert koszovói rendezési tervnek számtalan eleme megtalálható az épp egy éve hatályba lépett koszovói alkotmányban.

Attól azonban óv Ahtisaari, hogy bárki is precedensként tekintsen a koszovói rende-zésre. Nemrég ciprusi török politikusok vetették fel, hogy ha nem vezetnek eredményre a tárgyalások, akkor a koszovói Ahtisaari-tervhez hasonlóan egy mikroállamot hoznának létre a sziget északi részén.

– Minden békefolyamat egyedi eset. Nem lehet precedenst teremteni, még akkor sem, ha valakik minden erejükkel próbálják is ezt megtenni. Minden konfliktusnak megvan a maga történelme, és ennek figyelembe vétele nélkül nem lehetnek sikeresek a tárgyalások – mondta, hozzátéve, hogy véleménye szerint itt lenne az ideje, hogy újra elővegyék Kofi Annan volt ENSZ-főtitkárnak a ciprusi rendezésre kidolgozott tervét.

Privát diplomácia

Az egykori diplomata ma az általa alapított, helsinki és brüsszeli székhelyű Krízismenedzselő Intézet (Crisis Management Institute, CMI) tanácsának elnöke. A CMI a kevés nem kormányzati, diplomáciával foglalkozó non-profit szervezet egyike, amely konfliktusok megoldásában segít, ha a felek igénylik.

A CMI legnagyobb sikerének Ahtisaari azt tartja, hogy 2005-ben Indonéziában sikerrel közvetített a kormány és az Aceh tartomány elszakadásáért küzdő felkelők között. – Az újonnan megválasztott miniszterelnök békét akart, de nem kérhette meg szimplán a Szabadságot Acehnek Mozgalmat (GAM), hogy jöjjön el tárgyalni. Nem jöttek volna el. Kellett valaki, aki közvetít, de nem akartak nemzetközi szervezetet, például az ENSZ-t segítségül hívni, mert a kormány a felkelést belső konfliktusnak tartotta. Ekkor felhívtak, hogy közvetítenék-e – mondja Ahtisaari, aki szerint a legnagyobb előnye a privát diplomáciai szervezeteknek a rugalmasság, és hogy csak annak a két félnek tartoznak felelősséggel, akik között közvetítenek. Közvetlen munkatársai mellett Ahtisaari külső szakértőket is bevont Aceh esetében: katonai szakértőket és diplomatákat, például az egykori Indonéziában dolgozó finn nagykövetet.

Bevallja, az is segített Indonéziában: volt kormányfőként bármikor felhívhatta Annant vagy Javier Solanát, az EU külügyi főtárgyalóját. – Folyamatosan tájékoztattuk az EU-t, és egy ponton úgy döntöttem, hogy felhívom Solanát, mert szükség lesz uniós megfigyelőkre, amint sikerül megkötni a megállapodást - mondta. A térségbe végül az EU és az dél-kelet ázsiai országokat tömörítő ASEAN is küldött megfigyelőket. 

Ahtisaari elmondta: akkoriban ezt nem verték nagy dobra, azonban Annan is nagy segítséget jelentett a folyamatban, mert ha egy olyan kor-mányfővel kellett beszélnie, akit nem tudott azonnal elérni, az ENSZ-főtitkár segített megszervezni. Ahtisaari és Annan évekig dolgoztak együtt, amikor előbbi az ENSZ főtitkárhelyettese volt.
 
Ahtisaari szerint, aki szerdán Budapesten a Közép-Európai Egyetem diplomaosztóján Soros Györgytől vehette át a Nyílt Társadalom-díját, a regionális szervezetek mint az EU, az Afrikai Unió vagy az ASEAN egyre biztosabb kézzel kezelik a konfliktusokat.  – Ők tudják a legnagyobb befolyást gyakorolni az eseményekre – mondta. Ha ők nem járnak sikerrel, akkor kell az ENSZ-nek közbelépnie - mondta.

Azonban nem mindig: az iráni választások után kirobbant tiltakozásokról úgy gondolja, hogy azt az országnak magának kell megoldania. – Természetesen sokkal könnyebb volna a helyzet, ha nemzetközi megfigyelők is részt vettek volna a választásokon, mert az legalább egy külső nézőpontot is biztosít. Igaz, ezt nem minden kormány látja szívesen – mondta.

Obama mellett

Barack Obama amerikai elnöknek az iszlám világ felé tett gesztusait és az izraeli-palesztin konfliktus megoldására tett erőfeszítéseit Ahtisaari üdvözli. – Az  a mód, ahogyan a Közel-Kelet és az iszlám világ felé fordul, minden dicséretet megérdemel. Támogatom a lépéseit, mert felismerte, hogy ha nem oldja meg az izraeli-palesztin kérdést, és nem figyel a tágabb régióra is – például az izraeli-szíriai viszonyra, az afganisztáni és pakisztáni eseményekre, valamint Irakra és Iránra, akkor sosem lehet normális kapcsolatunk az iszlám világgal – mondta. – Ezért szerintem ez az egyik legjelentősebb politikai konfliktus, amelyet ma meg kell oldani. Remélem Európa az amerikai kormány mellé fog állni ebben a kérdésben – mondta.