Kopacz Bronislaw Komorowski lengyel elnök, valamint Donald Tusk volt miniszterelnök jelenlétében mondta el mintegy 45 perces beszédét. Ennek fő témái Lengyelország helyzete az Európai Unióban, az euróövezeti csatlakozás és energiapolitika, továbbá az ukrajnai helyzet és az ezzel kapcsolatos nemzetvédelmi kérdések voltak. A belpolitikai kérdések közül az új adórendszer, a családpolitika és az infrastruktúra fejlesztése alkották a beszéd fő témáit.

Az ukrajnai fejleményekről szólva kiemelte a demokratikus országok szolidaritásának fontosságát, ugyanakkor hangsúlyozta a „racionális" és „pragmatikus" megközelítés szükségességét is. Mint mondta, Lengyelország „semmiképp sem egyezik bele más ország területeinek az elfoglalásába", ugyanakkor „az ukránoké a felelősség országuk megreformálásáért". Kijelentette, hogy Lengyelország Ukrajnában a politikai reformokat, a haderő átszervezését fogja támogatni. Megerősítette azt a már korábban jelzett lengyel szándékot, hogy a védelmi kiadásokat már 2016-ban a hazai össztermék (GDP) két százalékára emelik. 2015-ben a hadsereget további 39 millió zlotyval (mintegy 3 milliárd forint) támogatják.

Hangsúlyozta, hogy az országnak az Európai Unión belüli pozíciója megerősítésére kell törekednie. Lengyelország törekedni fog arra, hogy az EU megvalósítsa az energiaszolidaritás eszméjét, és ezért aktívan támogatja az energiaunió megteremtéséről tett lengyel indítványt.

Az euróövezeti csatlakozás perspektívájáról szólva úgy vélekedett, először arra a kérdésre kell választ keresni, hogy az övezet jelenleg milyen irányban halad. Mint mondta, az euró lengyelországi bevezetése két dologtól függ: az övezet megerősödésétől, valamint a lengyel gazdaság állapotától. A csatlakozás konkrét időpontjáról nem tett említést.

Síkraszállt amellett, hogy az EU és az Egyesült Államok mielőbb írja alá a szabadkereskedelmi megállapodást. A hazai gazdaságban kormánya legfontosabb feladatának az adórendszernek – az adófizetők tehermentesítésére irányuló – módosítását és az infrastrukturális fejlesztéseket nevezte meg. A bányászatról szólva leszögezte, a kormány védeni fogja a „becstelen konkurenciától" az ágazatot, de hozzátette: a háztartásoknak megfizethető tüzelőanyagra van szükségük. A beszéd alatt a szejm előtt több száz bányász tüntetett munkahelye megőrzéséért, az olcsó orosz szénimport ellen.

A beszédet követő felszólalásában az államfő megelégedéssel nyugtázta, hogy az a jövő évre vonatkozóan „korlátozott számú ígéreteket tartalmazott". Donald Tusk „sűrűnek" nevezte a beszédet, az euróövezeti csatlakozás témájához kapcsolódva pedig azt mondta, Lengyelország már régen döntött a csatlakozásról, az időpontja azonban a körülményektől függ.

Jaroslaw Kaczynski, a fő ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság elnöke a délután esedékes parlamenti vita előtt nem kommentálta a beszédet, de odalépett Tuskhoz, kezet fogott vele, és sikert kívánt neki uniós pályáján, jelezve, hogy nem neheztel rá.

A Kopacz-kormányt azután nevezte ki a lengyel elnök, hogy Donald Tuskot az Európai Tanács elnökévé választották. Az új kormányról szóló bizalmi szavazást a délutáni vitát követően szerda este tartják.