– Ha a pápa valóban reformer és szociálisan érzékeny, akkor megfontolja érveinket és igazat ad nekünk – jelentette ki Lenka Procházková azon a nagygyűlésen, amelyet Husz János máglyhalálának 597. évfordulója alkalmából rendeztek a prágai Óváros téren. Az ismert cseh írónő felhívta a pápa figyelmét arra is, hogy a jogszabályt két évtizedes alkudozás után Petr Necas jobbközép kabinetje csak úgy tudta minimális többséggel elfogadtatni, hogy a törvényt ellenző három képviselőjüket jól fizető állások fejében lemondatták, és a helyükbe lépő „szolgalelkűek” pedig már a kormánykoalíció elvárásainak megfelelően szavaztak.

Procházková  véleménye szerint a cseh római katolikus egyház jelenlegi vezetői, Dominik Duka bíborossal az élen, Jézus Krisztust csak valamiféle logóként használják, valójában ismét zsákmányszerzésre, meggazdagodásra törekednek, holott a nemes szándék és a szeretet krisztusi tanainak szolgálata nem lehet pénz-és vagyonfüggő – szögezte le a szónok – Nem vagyok ateista, de nem szemlélhetem szótlanul azokat a tolvajokat, akik az erkölcsről papolnak – hangsúlyozta Procházková . A nyílt levelet a helyszínen több százan írták alá.

A tavaly elfogadott törvény alapján tizenhét cseh történelmi egyház, illetve közösség összesen 134 milliárd korona (hozzávetőleg 1400 milliárd forint) kárpótlásra jogosult, amelynek csaknem kilencven százalékát a római katolikus egyház kaphatja meg. Ebből 75 milliárd korona értékű épületet, továbbá szántót, erdőt és tavakat kapnak vissza. Más elkobzott vagyon fejében – amelynek a visszaszolgáltatása nem lehetséges – tizenhét éven át, az inflációtól függően, évente kétmilliárd korona körüli összeget utal  a cseh állam. Ezalatt mintegy ötezer pap, illetve lelkész még a költségvetésből kapná a fizetését, de évről évre öt százalékkal kevesebbet. 2030-tól a cseh állam már nem fogja támogatni az egyházakat.

A cseh ellenzéki politikusok a brnói székhelyű alkotmánybíróságtól kérték a jogszabály megsemmisítését, úgy vélve, hogy a kárpótlás sérti a törvény előtti egyenlőség elvét. Ugyanis a múlt század kilencvenes éveiben kárpótolt személyek és más jogalanyok közül senki sem kapot készpénzt, miként most az egyházak, amelyek emiatt indokolatlan pozitív megkülönböztetésben részesültek. Akik a beadványt írták, túlzottnak és a jelenlegi válságos időkben pedig elfogadhatatlannak  tartották a kárpótlást.

A beadványt a taláros testület elutasította. Duka üdvözölte a döntést, amellyel szerinte a letűnt rezsimben elkövetett egyik súlyos igazságtalanságot törölték el.