Egy korábbi rendőrségi közleményből derült ki, hogy Hussein szombaton taxival hajtott el a kávézótól vissza egy lakásra a nørrebrói Mjølnerparkenben. Délután negyed ötkor érkezett és 4 óra 37 perckor távozott, de ekkor a biztonsági kamerák felvételei alapján még nem lehetett tudni, hogy kicsoda. Amikor tizenkét órával később, vasárnap reggel 4 óra 50 perckor visszatért, már várták. Mivel a rendőri felszólításokra, hogy igazolja magát, lövésekkel válaszolt, végeztek vele. A lakásban a nap folyamán házkutatást tartottak, amelyen szemtanúk szerint a helyszínelők aztán egy műanyag zsáknyi bizonyítékot gyűjtöttek össze.
A nyomozás részeként délután dán kommandósok razziát tartottak egy nørrebrogade-i internetkávézóban. Négy embert vettek őrizetbe, az egyiküket bilincsben vitték el a helyszínről – jelentette rendőrségi forrásokra hivatkozva a DR.
Ami az európai dzsihadistákat illeti – írja eközben a Daily Mail –, az országlakók számához viszonyítva Belgium után Dániából vállalkoznak a legtöbben arra a kalandra, amelyet egy szíriai, iraki vagy jemeni út jelent és a harc a szunnita szélsőséges Iszlám Állam vagy az al-Kaida oldalán. A visszatérőket Nagy-Britanniától eltérően a skandináv országban egyébként nem átvilágítás és esetleg vádemelés, hanem rehabilitációs program várja. Ezt a programot amelyet eredetileg még azok számára indítottak el, akik Basár el-Aszad elnök rezsimje elleni szálltak be a szíriai polgárháborúba. Az állami jóindulat akkora, hogy a Szíriában harcoló dánok családja számára néha a hatóságok kutatják fel a tékozló fiút és engedik meg a Skype-beszélgetés lehetőségét is.
„Osztozunk a gyászban”
Helle Thorning-Schmidt dán miniszterelnök vasárnap reggel így nyilatkozott a kettős merényletről: „Ez egy szomorú reggel, részvétünket fejezzük ki és együtt érzünk az áldozatok családjával. Két ártatlan ember veszítette el az életét a Dánia elleni cinikus terrorcselekményben. (...) Biztatok mindenkit, hogy kövesse a hatóságok utasításait és legyen éber. Senki nem úszhatja meg a nyílt, szabad és demokratikus Dánia elleni támadást” – mondta a miniszterelnök.
|
Mette Frederiksen igazságügyi miniszter (balra) Thorning-Schmidttel az oldalán egy vasárnapi miniszterelnöki sajtótájékoztatón Simon Laessoe / Scanpix / Reuters |
A Krudttoenden kávézónál végrehajtott merénylet halálos áldozata az 55 éves dán filmrendező, Finn Nørgaard, a konferencia egyik résztvevője volt. A központi zsinagógánál egy fiatal önkéntest, a 37 éves Dan Uzant lőtték agyon egy bármicvó alatt, amelyen mintegy 80 ember vett részt. E második támadás miatt Menachem Margolin, az európai zsidó szervezetek ernyőszervezete, European Jewish Association (EJA) elnöke egy vasárnapi közleményben huszonnégy órás állami védelmet követelt a kontinens zsinagógáinak és zsidó kulturális központjainak. A rabbi szerint az Európai Unió nem lép fel kellő eréllyel az antiszemita támadások és a „burjánzó antiszemitizmus” ellen.
Thorning-Schmidt vasárnap egyébként elment a zsinagógába, ahol azt mondta, a zsidóság nagy és integráns része a dán társadalomnak. „Osztozunk a gyászban és együtt védjük meg Dániát a tegnap estihez hasonló támadásoktól" – hangsúlyozta a miniszterelnök asszony. Thorning-Scmidt egy csokor virággal és főhajtással tisztelgett Uzan emléke előtt.
|
Az egyik biztonsági kamera felvétele a merénylőről szombaton Københavns Politigård/PA |
Dániában a szolidaritás egyébként tényleg működik. Késő délután a zsinagógánál több száz ember gyűlt össze részvétet nyilvánítani Uzan halála miatt. „Zsidó vagyok. Muzulmán vagyok. Keresztény vagyok. Dán vagyok. És nem hagyom, hogy a félelem uralkodjon” – hangzik az egyik megható írásos üzenet. Koppenhágában most nem is a félelem, hanem a megdöbbenés az úr. A Guardian riporterének, Angelique Chrisafisnek erről valaki azt mondja, várni lehetett, hogy bekövetkezik valami hasonló, de így is hatalmas a sokk, iszonyat, ami történt.
Az ügyben megszólalt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök is, aki Izraelbe vándorlásra szólította fel a dán zsidóságot, a közlése szerint „nyílt karokkal” várt érkezésre viszont egyelőre várni kell, Jair Melchior dán főrabbi legalábbis visszaszólt Netanjahunak, leszögezve, a terror nem ok az Izraelbe történő kivándorlásra.
A két merénylet óta Koppenhága belvárosában hatalmas a rendőri készültség, az utcákon kommandósok cirkálnak, a levegőben helikopterek köröznek. Thorning-Schmidt a Krudttoenden elleni merényletet szombaton egyértelműen terrorista támadásként ítélte el. Párizst másolta – nyilatkozta eközben a merénylőről az AFP-nek a januári terror három napjára, a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap szerkesztőségében és egy kóser szupermarketben történt mészárlásra utalva Michael Gelvan, a Nordic Jewish Security Council nevű szervezet elnöke.
|
Emlékezés az áldozatokra este a zsinagógánál Leonhard Foeger / Reuters |
A Krudttoenden elleni merényletben a célpont minden valószínűség szerint a svéd karikaturista, Lars Vilks volt, aki a 2007-ben vonta magára az iszlamista szélsőségesek haragját egy Mohamed prófétát kutya testében megörökítő rajzzal. Vilks ép bőrrel megúszta a kávézóra zúdított golyózáport.
Charlie Hebdo, Chapel Hill, Koppenhága. Nincs kompromisszum a szólásszabadságért vívott küzdelemben. És a bigottság elleniben sem – twittelte vasárnap Kenan Malik, a New York Times újságírója. Ettől függetlenül a németországi Braunschweigben a koppenhágai kettős merényletre hivatkozva „iszlamista támadás konkrét veszélye miatt" a kezdés előtt mindössze 90 perccel lefújtak egy karnevált. „A pályaudvarra érkezők közül sokan már felvették jelmezüket, és nagyon csalódottak voltak, de nem akartunk semmilyen kockázatot vállalni" – mondta Thomas Geese braunschweigi rendőrségi szóvivő.