Kinek van bátorsága lejárt élelmiszereket megenni, főleg ha ezekből gyermekeknek is adnia kellene? Ugyanakkor ki ne szomorodna el, amikor azt hallja, hogy az Európai Unióban évente százmillió tonna ennivalót kidobnak a kukába? A kettőnek igencsak van köze egymáshoz: hat EU-tagállam azért javasolja most a „minőségét megőrzi” felirat használatának korlátozását a tartós élelmiszereken, hogy csökkenjen végre az elképesztő ételpazarlás.

Szlovén szupermarket. Évi százmillió tonna élelmiszert kidobnak az EU-ban Srdjan Zivulovic / Reuters

Mindenki tegye a szívére a kezét: tudja-e, mi a különbség a minőségét megőrzi és a fogyasztható kifejezések között a címkéken? Az Európai Bizottság felmérése szerint a vásárlók fele összekeveri a két feliratot. Eltérés persze a nyelvek között is van, hiszen magyarul vagy például franciául (a consommer de préférence avant/a consommer jusqu’au) nem túl világos az eltérés, angolul viszont egyértelműbb (best before/use by). A fogyasztható szó olyan romlékony árukon szerepel (hús, tojás, tejtermék), amelyeknél egészségügyi kockázattal jár, ha a lejárat után megesszük. A minőségét megőrzi ellenben olyan termékekre kerül (rizs, száraztészta, liszt, kávé, lekvár, konzervek), amelyeket nyugodtan fogyasztani lehetne a megjelölt időpont után is.

Mint az uniós szabályoknál lenni szokott, elképzelni sokkal könnyebb valamit, mint keresztülvinni. Az ötletet hat ország terjesztette elő (Ausztria, Dánia, Hollandia, Luxemburg, Németország, Svédország), és ezzel beindult a kissé nehézkes brüsszeli gépezet. Az Európai Bizottság azt ígérte, hogy még az idén javaslattal áll elő (bármilyen jogszabály-módosítást a bizottságnak kell kezdeményeznie), csakhogy az ősszel az EU-biztosok is lecserélődnek. Egyszóval, 2015 vége előtt nem érdemes konkrét változásokban reménykedni.

Egyáltalán nem örül a címkeátírási tervnek az élelmiszer-ipari lobbi. Európai fogyasztóvédelmi szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy a gyártók ma még szabadon eldönthetik, milyen dátumot tüntetnek fel a termékeken – és előszeretettel lerövidítik a lejárati időt, hogy ezzel is a forgalmat növeljék.

Bonyolítja a dolgot, hogy egyelőre arról sincs egyezség, mely árucikkeknél lehetne akár a dátumot kitolni, akár teljesen levenni a minőségét megőrzi feliratot. Noha egészségügyi szempontból több ennivaló sokáig ehető, egy idő után megváltozik az íze vagy az állaga, illetve csökken a vitamintartalma. Kérdés, hogy erről értesíteni kell-e a vevőket, akiket amúgy a fogyasztható–minőségét megőrzi páros rejtelmeiről sem ártana tájékoztatni.

Amit senki sem vitat, ez az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelem fontossága. Ráadásul növekvő tendenciáról van szó. Tonio Borg fogyasztóvédelmi EU-biztos a mostani kezdeményezés kapcsán emlékeztetett, hogy ha a tagállamok semmit sem tesznek, 2020-ig évi 126 millió tonnára emelkedhet a szemetesbe kerülő ennivaló mennyiség Európában. A franciáknál az energia- és környezetgazdálkodási ügynökség (Ademe) kiszámolta, hogy minden lakosra évi húsz kiló kidobott élelem jut – és ebből hét kilót még csak ki sem csomagolnak.