Az ONS adatai szerint a júniussal zárult egy évben a nettó bevándorlás elérte a 336 ezer főt. Ez 82 ezerrel több az egy évvel korábbi azonos időszakban mért számnál, és a bevándorlási statisztikák közlésének kezdete óta a legmagasabb. Az Európai Unió társállamaiból Nagy-Britanniába irányuló nettó bevándorlás is jelentősen emelkedett, 42 ezer fővel 180 ezerre a vizsgált tizenkét hónapban.

Az ONS csütörtöki kimutatása szerint Romániából és Bulgáriából összesen 50 ezren telepedtek le hosszú távra Nagy-Britanniában a júniussal zárult egy évben, 12 ezerrel többen, mint a tavaly júniusban véget ért tizenkét hónapban.

Romániával és Bulgáriával szemben EU-csatlakozásuk után a brit kormány élt a bevándorlás átmeneti korlátozásának lehetőségével, de ennek hatálya már tavaly januárban lejárt.

Nagy-Britannia a többi közép- és kelet-európai EU-tagállam, köztük Magyarország 2004-es csatlakozása után azonnal megnyitotta munkapiacát az ebből az országcsoportból érkező munkavállalók előtt. Az akkori munkáspárti brit kormány előzetesen azt valószínűsítette, hogy az új keleti EU-tagországokból évente legfeljebb 5-13 ezer bevándorló érkezése várható, ám azóta voltak olyan évek, amelyekben jóval meghaladta a 200 ezer főt az ezekből az országokból Nagy-Britanniába áttelepülők száma.

Az ONS csütörtöki kimutatása szerint a közép- és kelet-európai EU-tagországok közül immár Romániából érkeznek a legtöbben, és Románia most első ízben bekerült abba a felső ötös mezőnybe, amelyben azok az országok szerepelnek, amelyekből a legnagyobb számban települnek át bevándorlók Nagy-Britanniába.

Korábban Lengyelország volt a legnagyobb küldő ország a keleti uniós térségből. A konzervatív párti brit kormány 2017-ig népszavazást tervez Nagy-Britannia EU-tagságáról. London azonban a referendum előtt újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel, és elsősorban azt kívánja elérni, hogy jelentősen szigoríthassa az EU-tagországokból Nagy-Britanniába érkező munkavállalók szociális ellátásának szabályait.

A brit kormány emellett olyan szabályozást is szeretne, amely kimondja, hogy az EU-hoz ezután csatlakozó országokra mindaddig nem vonatkozik a szabad munkaerő-áramlás alapelve, amíg gazdasági fejlettségük nem kerül sokkal közelebb a jelenlegi uniós tagországokéhoz.