Joelle Stolz kiküldött tudósító írását a mértékadó balközép újság egy olyan rajzzal illusztrálta, amelyen a Szent Korona és egy, a tetején elhelyezkedő keresztre mutató kéz látható.

Szimbolikus folytonosság vagy alkotmányos puccs

"Az Isten és a Szent Korona jegyében megfogalmazott új magyar alkotmány, amelyet április 18-án kell elfogadnia az Orbán Viktor konzervatív magyar miniszterelnöknek kedvező parlamentnek, éles bírálatokat váltott ki az országban, de az Európai Unióban is rossz érzést keltett" - fogalmaz a cikk szerzője. Hangsúlyozza, hogy a szöveget megfogalmazó kormánypárt, a Fidesz és "keresztény fundamentalista szövetségesei" számára a "kommunista korszak utolsó maradványainak felszámolásáról van szó, helyreállítva az ezeréves Magyarország jogi és szimbolikus folytonosságát".

Az alkotmánytervezet ellenzői szerint viszont a régies hangvételen túl a tervezet korlátozza a szabadságjogokat és fegyverként szolgálhat a parlamenttel szembeni "alkotmányos puccshoz" - hívta fel a figyelmet a lap.

Kezdeményezhetik a parlament feloszlatását

A Le Monde idézi Mink Andrásnak a Népszabadságban megjelent írását, amelyben a történész úgy véli, hogy a jelenleg hatalmon lévők olyan berendezkedést dolgoztak ki, hogy ellenzékből is képesek lesznek megbénítani a kormányzást.

Ezt a célt szolgálja a lap szerint az, hogy a hatalom által ellenőrzött Költségvetési Tanács kezdeményezheti a parlament feloszlatását, ha a kormány által benyújtott költségvetési törvényjavaslat nem teljesíti az államadósság csökkentésére az alkotmányban megfogalmazott feltételt.

„Intézményesített egypártrendszer”

A Le Monde Tóth Gábor Attila alkotmányjogászt is idézi, aki a Die Presse című osztrák konzervatív lapban úgy vélte: az új alaptörvény "egy többpártrendszer formai keretei között egypártrendszert akar intézményesíteni".

A lap szerint még a konzervatív alkotmányjogászként ismert Sólyom László korábbi köztársasági elnök is kifejezte fenntartásait a tervezettel kapcsolatban, amely "letér az európai útról".

A lap kitért arra is, hogy a legutóbbi tiltakozás a bírói kar részéről érkezett, amiért egy az utolsó pillanatban beiktatott passzussal a bírák nyugdíjkorhatárát 70 évről 62-re csökkentették. A szöveg ezenkívül jóváhagyja az Alkotmánybíróság jogköreinek több korlátozását, amelyeket még 2010 folyamán szavazott meg a kétharmados kormánytöbbséggel rendelkező parlament - hangsúlyozza a lap.

Nemzetközi vitára lehet számítani

A Le Monde szerint az alkotmány kapcsán a médiatörvényhez hasonló vitára lehet számítani Brüsszelben. A lap arra emlékeztetett, hogy 2010 végén az új médiatörvény miatt kipattant polémiát a magyar kormány lezártnak tekinti, s boszorkányüldözésnek minősítette a baloldali, zöld és liberális európai parlamenti képviselők által megfogalmazott kritikákat, akik márciusban egy határozatot is megszavaztak. Pedig - mint fogalmaz a tudósító - Frank La Rue, az ENSZ szólás- és véleményszabadsággal foglalkozó jelentéstevője is kijelentette, hogy áprilisi budapesti látogatásán "ledöbbentette" magyar tárgyalópartnerei "tekintélyelvű mentalitása".

A lap szerint "hasonló nézeteltérések" jelenhetnek meg az előkészítő bizottságból kivonult baloldal által csak Fidesz-alkotmánynak nevezett alaptörvény körül.

Jobbikos vélemény

Az ellenzék részéről egyedül a Jobbik vett részt a Le Monde szerint "egy bizonyos mértékig" az alkotmány előkészítésében. "A mi ötletünk volt egy olyan alkotmány, amely szakít a kommunista örökséggel és a Szent Korona-tant központi helyre helyezi" - mondta a lapnak Gyöngyösi Márton, az Országgyűlés külügyi bizottságának jobbikos alelnöke. "Számunkra azonban a szöveg nem megy elég messze" - tette hozzá.

A civil szervezeteket elsősorban az aggasztja, hogy "a magzati életnek a fogantatástól számított védelmére" történő egyértelmű utalás - a szélsőjobboldal, illetve a születések számának csökkenése miatti általános aggodalom nyomására - megnyithatja az utat a terhesség művi megszakítását érintő jognak a megkérdőjelezése felé - írta a Le Monde.