Lázadást ígérnek a román szakszervezetek
Az elégedetlenség fő okát a tavaly októberben elfogadott egységes állami bérrendszerre vonatkozó törvény előírásai képezik. Ennek értelmében, január elsejétől a közalkalmazotti szektorban a minimálbér havi 705 lej (kb. 45 ezer Ft), miközben az alapbéren felüli különböző juttatások – éjjeli műszak, hétvégi ügyelet, veszélyességi pótlék – az alapbérnek legfeljebb a 30 százalékát tehetik majd ki.
A kormány ezzel a kiemelkedően magas állami béreket és juttatásokat kívánja visszafogni, miközben megtiltja azt is, hogy állami nyugdíjasok egyidejűleg állami alkalmazásban dolgozzanak. Az intézkedés része a Románia által a Nemzetközi Valutalappal (IMF), a Világbankkal és az Európai Unióval tavaly kötött 20 milliárd eurós készenléti hitelprogramjának. A hitelezés feltételek között szerepel az is, hogy a kormánynak csökkentenie kell a kiemelt nyugellátmányokat, elsősorban azokat, amelyeket a kommunista időszak elnyomó gépezetében részt vállalók ma is élveznek, és amelyek az országos átlagnyugdíj tíz-tizenötszörösét teszik ki.
A szakszervezetek elégedetlenek azzal is, hogy az idei költségvetés tervezetében a közalkalmazottak országos minimálbére 705 lej, miközben a magánszektorban a minimálbért – a munkaadói oldal követelésére – havi 600 lejben (kb. 38 ezer Ft) állapították meg. A munkavállalói szervezetek azt követelik, hogy az országos minimálbér egységesen 705 lej legyen, attól függetlenül, hogy valaki az állam vagy pedig magánvállalat alkalmazottja. Háborognak a munkavállalók amiatt is, hogy idén az állami alkalmazottaknak egyáltalán nem fizetnék a túlórákat.
– Nem fogadunk el kétféle országos minimálbért – jelentette ki Bogdan Iuliu Hossu, a Cartel Alfa országos szakszervezeti konföderáció elnöke, aki azt is kifogásolja, hogy a kormány nem tartotta be korábbi ígéretét, s idén a minimálbért nem emelte fel az országos átlagbér 43 százalékára, azaz 730 lejre.
Nagy az elégedetlenség az oktatók sorában, a kormány ugyanis ebből az ágazatból 15 ezer személyt – elsősorban nyugdíjasokat és helyettes tanárokat – el kíván bocsátani szeptember elsejétől. Ezt osztály- és iskola-összevonásokkal szándékoznak elérni. Forrong a vasúti alkalmazottak többsége is, hiszen az idén a Román Állami Vasúti Társaság (CFR) 11 ezer alkalmazottat bocsátana el. Ezek közül 1370 a vasúti személyszállításban, 8500 pedig az áruszállításban dolgozik. Felháborodásra ad okot az is, hogy az elbocsátásokat végkielégítés fizetése nélkül akarják megoldani. Elégedetlen továbbá az egészségügyi szektor, ahol a túlórákat és az ügyeleti pótlékokat szintén nem akarják fizetni. Az egészségügyiek attól tartanak, hogy az új egységes bérrendszer alkalmazása nyomán a többi juttatás összege (veszélyességi pótlék, éjjeli műszaki pótlék) is csökken.
Sebastian Vladescu pénzügyminiszter szerint nincs mit tenni, mert az idei költségvetési tervezet összegeinek 90 százalékát a 2001-2008 között alkalmazott hibás politikák és az elmúlt években egyes munkavállalói kategóriák (mint az igazságügyi alkalmazottak) által bírói úton jogerősen megnyert juttatások kifizetése határozza meg, így a kormánynak szinte semmilyen mozgási lehetősége nem maradt. Emil Boc miniszterelnök igyekezett megnyugtatni a munkavállalókat, hogy a kiemelkedően magas fizetéseken kívül, a bérek semmiképpen nem csökkennek a 2009-es szint alá. Egyelőre a kormánynak ki kell dolgoznia azokat a kulcsokat, amelyekkel a januári állami béreket kell számolniuk a különböző ágazatoknak. Idegességre ad okot az is, hogy ez mindmáig késik.
