Az első becslések szerint Franciaországban a választásra jogosultak 62,5 százalékának részvételével a kormányzó baloldal 5-15 százalékkal rosszabbul teljesített vasárnap a helyhatósági választások első fordulójában, mint hat évvel ezelőtt. A szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN) viszont látványosan előretört, s mintegy tíz városban az élen végzett.

Franciaországban még soha ilyen sokan nem maradtak távol a helyhatósági választások első fordulójától. Leginkább a szocialista tábor tartózkodott, noha a kormánypárt azért nem folytatott országos kampányt, hogy helyi jelöltjeik eredményére ne legyen hatással Francois Hollande államfő és kormánya népszerűtlensége. A szélsőjobboldal sikere most viszont jelentős nyomásként nehezedhet a jobbközép ellenzékre, a többek között Nicolas Sarkozy exelnök fémjelezte Népi Mozgalom Unójára (UMP) a jövő vasárnapi második fordulóban, és megakadályozhatja számos város elhódítását a baloldaltól, amely jelenleg 54,5 százalékát irányítja annak az összesen 1100 településnek, amelyek lélekszáma meghaladja a kilencezret.

A BVA közvélemény-kutató intézet exit poll eredménye szerint országos szinten a legalább 3500 lakosú településeken az ellenzéki jobboldal a szavazatok 48, míg a kormányzó baloldal a 43 százalékát szerezte meg, a Nemzeti Front hét százalékot ért el. „A baloldal megkapta a várt pofont, legalábbis országos szinten. Noha számos nagyvárost sikerül majd megtartania, ezzel sem fogja tudni leplezni jelentős visszaesését" – olvasható a BVA közleményében. A közvélemény-kutató intézet ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy miután a szélsőjobb nagyon jó eredményt ért el, s számos helyen bejutott a második fordulóba, amelyhez a szavazatok legalább tíz százalékára volt szükség, a jövő vasárnapi hármas baloldali-jobboldali-szélsőjobboldali csatákból a második fordulóban a kisebbségi pozícióból indult kormánypárt kerülhet ki győztesen.

Az urnazárást követő első percekben Marine Le Pen, a Nemzeti Front elnöke elsőként szólalt meg, s úgy vélte, pártja kiváló szereplése azt mutatja, hogy Franciaországban véget ért a baloldal és jobboldal közötti kétpólusú politikai élet. Jean-Marc Ayrault kormányfő eközben arra kért minden demokratikus erőt, hogy a második fordulóban akadályozza meg szélsőjobboldali polgármesterek megválasztását.

 

Jean-Francois Copé UMP-elnök az FN előretöréséről szóló hírekre reagálva sietve jelezte, hogy a párt nem támogat sem  szélsőjobboldali, sem szocialista jelöltet ott, ahol az UMP indulója nem jutott be a második fordulóba. (A helyhatósági választások második fordulójában a most az első két helyen végzett jelölt száll versenybe, de szavazatszámtól függően van, ahol indulhat a harmadik is.) Az ellenzék vezetője azt kérte az FN szavazóitól, hogy a jövő vasárnapi második fordulóban az UMP jelöltjeire adják le voksukat.A helyhatósági választásokon közel 45 millió francia és Franciaországban élő európai uniós állampolgár 36 700 ezer önkormányzat tagjait választja meg a következő hat évre. Ez az első alkalom, hogy a jelenleg 20 százalékos tetszési mutatóval rendelkező Francois Hollande 2012-es elnökké választása óta szavazóurnákhoz vonultak a franciák.

Miközben az elnökválasztásokon általában 90 százalék körül mozog a részvételi arány, az elmúlt 25 évben minden más választáson egyre jelentősebb a távolmaradás. Ez az elemzők szerint egyrészt a botrányoktól hangos politikai elit elutasítását jelenti, másrészt jól mutatja a választók kiábrándultságát, akik nem hisznek abban, hogy a politikusok képesek jelentősen változtatni a dolgok menetén.