"Láthatóbbá" válik a jövőben a NATO jelenléte a keleti tagországokban a gyorsabb reagáló képesség érdekében - mondta több európai lapnak, köztük a The Guardiannek adott nyilatkozatában az észak-atlanti szövetség főtitkára. Anders Fogh Rasmussen a vezető baloldali brit napilap szerdai idézete szerint az interjúban megerősítette, hogy a jövő heti walesi NATO-csúcson a szövetség készenléti akciótervet fogad el, amelynek célja a gyors cselekvési képesség megteremtése "a jelenlegi teljesen új európai biztonsági környezetben". Megfogalmazása szerint ehhez fogadó intézmények szükségesek a helyszínt nyújtó országokban. A tervben ennek alapján infrastruktúra, támaszpontok, helyi főhadiszállások kiépítése, "előre kihelyezett" ellátmány és felszerelések telepítése szerepel - mondta Rasmussen.

A főtitkár szerint a cél az, hogy bármely potenciális agresszor tudja: ha akár csak gondolatként felmerül benne valamelyik NATO-szövetséges megtámadása, akkor nem csupán az adott ország katonáival, hanem NATO-erőkkel fogja szembetalálni magát. Arra a kérdésre, hogy lesznek-e NATO-lobogó alatt telepített állandó nemzetközi erők Kelet-Európában, Rasmussen azt mondta, hogy "a rövid válasz igen". Hozzátette ugyanakkor: a félreértések elkerülése végett az állandó jelenlét helyett ő inkább "az ameddig szükséges" kifejezést használná. "Keleti szövetségeseink elégedettek lesznek, ha megismerik a készenléti akcióterv tartalmát" - mondta a NATO-főtitkár.

Rasmussen szerint szembe kell nézni azzal a realitással, hogy Oroszország nem tekinti partnernek a NATO-t, írja a hirado.hu.

"Sajnálatos módon Oroszország az első ország a II. világháború óta, amely erővel ragadott el területeket, és ehhez nyilvánvalóan alkalmazkodnunk kell" - tette hozzá. Senki nem számolt azzal, hogy Oroszország erőt fog alkalmazni területszerzésre - mondta, hozzátéve, hogy a NATO hírszerzése és "számos egyéb forrása" szerint az orosz tüzérség az ukrán határ túloldaláról és Ukrajnán belülről is lő ukrán területeket. Teljesen egyértelműnek mondta, hogy Oroszország szerepet játszik Kelet-Ukrajna destabilizálásában. "Az információs, főleg dezinformációs műveletek és a hagyományos hadviselés magas fejlettségű elegyét láthatjuk" - fogalmazott Rasmussen.

A NATO-főtitkár már a nyár elején, az egyik legtekintélyesebb brit külpolitikai elemzőműhely, a Királyi Külügyi Intézet - londoni székháza után közkeletű nevén a Chatham House - biztonságpolitikai rendezvényén tartott előadásában is közölte, hogy a szövetség a szeptemberi walesi NATO-csúcsértekezletre készenléti akciótervet dolgoz ki. Ennek keretében "megfontolás alatt áll" például készenléti támaszpontok kijelölése, "előre odahelyezett" felszerelésekkel és ellátmánnyal. A NATO emellett "az új biztonsági környezethez" igazított, átdolgozott hadgyakorlati menetrendet is kialakít, és felülvizsgálja kockázatértékelési, hírszerzési információ-megosztási, korai riasztási és válsághelyzeti reagálási mechanizmusait - mondta júniusi londoni előadásában Rasmussen.

A NATO-főtitkár a Chatham House rendezvényén kijelentette azt is, hogy véget kell vetni az európai NATO-tagállamokban a védelmi kiadások folyamatos lefaragásának, mert nem lehet a végtelenségig az Egyesült Államoktól elvárni a számla nagy részének kifizetését. Hangsúlyozta: Oroszország 2008 óta hozzávetőleg 50 százalékkal növelte katonai kiadásait, a NATO-tagállamok ugyanezen idő alatt viszont átlagosan 20 százalékkal csökkentették védelmi költségvetéseiket.