A már csak pápai igenre váró boldoggá avatás posztulátora, Peter Gumpel atya tavaly ősszel úgy nyilatkozott - azonnali vatikáni cáfolattal -, hogy XVI. Benedek izraeli útját a Jad Vasem felirata akadályozza. Az emlékhely zárta ki a XII. Piust minősítő sorok esetleges módosítását, miután a Vatikán igent mondott Eugenio Pacelli pápasága eddig titkosított levéltári dokumentációjának megnyitására. Ehhez még legalább hat év kell, de 2003-tól a tudósok konzultálhatják XI. Pius (1922-1939) éveinek anyagát. Most a Vatikán a római Német Történeti Intézettel közösen publikálta az 1930-1946 közötti berlini apostoli nuncius, Cesare Orsenigo jelentéseit, amelyeket a Vatikánba küldött a szentszéki államtitkárrá előlépett, későbbi pápa Pacellinek. A jelentések részletes képet vázolnak Hitler hatalomra jutásáról. Beszámolt a nuncius lépéseiről, a birodalmi hatóságokhoz intézett diplomatikus hangvételű leveleiről vagy tiltakozásairól. Válasz ez arra, mennyit tudott szentszéki államtitkárként Pacelli a németországi eseményekről, újfajta interpretációval oldva fel őt a bűnös hallgatás történelmi vádja alól. Az utóbbi időben azonban egymást követik a Pacelli hallgatását új fényben megvilágító művek, például a Szent Egyed közösséget vezető katolikus történész Andrea Riccardi monográfiája (XII. Pius és a zsidók) és a szentszéki napilap, a L'Osservatore romano főszerkesztője, Gian Maria Vian könyve (XII. Pius védelmében), mely szerint az egyházfő magatartása tízezreket mentett meg a katolikus kolostorokban és intézményekben nyújtott védelemmel, és nem csak a katolikusok egyéni akcióiról volt szó, XII. Pius állt a háttérben. Erről, az 1943. októberben kelt pápai körlevél létezéséről Tarcisio Bertone jelenlegi szentszéki államtitkár beszélt, de eddig azt a Vatikán nem hozta nyilvánosságra. XVI. Benedek izraeli látogatásával egy időben a La Repubblica közölte a szentszéki német nagykövetségnek a Vatikán a háborúban című, '42 szeptemberi jelentését. Ez Pacellinek a német nemzet iránti szeretetét és nácizmusellenességét hangsúlyozta úgy fogalmazva, hogy XII. Pius a nemzetiszocialista Németország iránt "ugyanazt a bizalmatlanságot és majdnem ugyanazt az undort táplálja, melyet a szovjet rezsim iránt érez". XVI. Benedek szerint XII. Pius "diszkrécióval és csendben tevékenykedett, csak így tudta elkerülni a legroszszabbat" Vagyis a Vatikán német megszállását, ami a zsidómentés végét jelentette volna.

Egy résztvevőt leszámítva nem képviseltette magát a zsidó közösség azon a brüsszeli találkozón, amelyet az Európai Bizottság szervezett vallási vezetőkkel. Az uniós intézmények és a monoteista vallások (kereszténység, iszlám, zsidó vallás) vezető képviselőinek találkozóján a téma a nemzetközi gazdasági és pénzügyi válság volt. Az európai rabbikonferencia hétfői közleményében sajnálatát fejezte ki, hogy az uniós intézmények "olyan szélsőségesek fogadása mellett döntöttek, akik nem képviselik az unió demokratikus értékeit osztó európai muzulmán lakosság többségét", s a múltban "antiszemita nyilatkozatokat tettek". A közlemény nevek említése nélkül kifogásolta a Muzulmán Testvériség iszlám szervezethez is kötődő személyeket. Megfigyelők szerint Sakib Benmaklufról, az európai iszlám szervezetek szövetségének elnökéről van szó. Az európai rabbikonferencia döntését a Zsidó Világkongresszus is támogatásáról biztosította. Ez volt az uniós intézmények és a vallási vezetők közötti ötödik találkozó, a kezdeményezést 2005-ben indította el José Manuel Barroso európai bizottsági elnök. (MTI)