Nem akarnak újabb feltételeket a palesztinok

2009-04-18

Vegye rá Izraelt korábban vállalt kötelezettségére, azaz a palesztin államiság elismerésére - kérték nem meglepő módon George Mitchellt, az amerikai elnök közel-keleti különmegbízottját palesztin tárgyalópartnerei. Mitchell - miután csütörtökön izraeli vezetőkkel tárgyalt - tegnap a Fatah több vezetőjével és Mahmud Abbasz palesztin elnökkel folytatott megbeszélést. Az amerikai küldött korábban Izraelben kifejtette: Washington érdeke, hogy a térségben érvényre jusson a "két nép - két állam" elve, azaz két egymástól független, békében és biztonságban élő állam megteremtésében látja az izraeli-palesztin válság megoldását. Ettől azonban Izrael új kormánya húzódozik

. A Benjamin Netanjahu vezette izraeli kabinet szerint előbb a palesztinoknak kell elismerniük Izraelt mint zsidó államot. Az új izraeli vezetés a gázai kivonulás példája miatt sem akar újabb területek feladásáról tárgyalni. Miután 2005-ben az izraeli katonák és telepesek kivonultak az övezetből, a radikális Hamasz vette át a terület irányítását.

Szaeb Erekat palesztin főtárgyaló az Abbasz-Mitchell-találkozó előtt kifejtette: a palesztin hatóság teljesítette a két állam létrehozásáról született szerződésben vállalt kötelezettségeit, most az izraeli félen a sor. Az Obama-kormányzatnak rá kell vennie Izraelt arra, hogy tegyen lépéseket, mert ennek hiányában a mérsékelt erők meggyengülnek, a térség pedig a szélsőségesek kezére kerül - hangsúlyozta a Fatah politikusa. Hivatkozott arra is, hogy egyetlen korábbi egyezmény sem kötelezi a palesztin felet arra, hogy zsidó államként ismerje el Izraelt. Mint mondta, Netanjahu eme új feltétele csak a tárgyalások megkerülését szolgálja.

A kilencvenes évek oslói békefolyamatának bukása után új helyzettel kell szembenézniük a feleknek. A Haarec izraeli napilap szerint az Obama-adminisztráció olyan, a 2002-es arab kezdeményezésen alapuló (teljes izraeli visszavonulás a '67-es határokig, cserébe diplomáciai kapcsolat az arab országokkal) "békecsomagot" készít elő, melyben a palesztinokkal és a szíriaiakkal folytatandó béketárgyalásokat Izrael párhuzamosan folytatná. E terv szerint a palesztin állam demilitarizált övezet lenne, ahol esetleg pár évig nemzetközi erők felügyelnének a békére. Washington szerint egy hasonló áttörés gyengítené Teherán befolyását a térségben.

Eközben egy tüntető meghalt tegnap a ciszjordániai Bilinben rendezett demonstráción. A 31 éves Basszem Abu Rahmehet mellkason találta egy könnygáztartály. Bilinben minden pénteken izraeliek és palesztinok közösen tüntetnek a Ciszjordániát Izraeltől elválasztó fal építése ellen, és rendszeresek az összetűzések az izraeli katonákkal. Hebrontól délre pedig egy zsidó telepesekre késsel támadó palesztint lőttek le a felfegyverzett lakosok.

A kolumbiai elnök kapta a Nobel-békedíjat

Juan Manuel Santos kolumbiai elnök kapta a Nobel-békedíjat, aki kulcsszerepet játszott abban, hogy 52 év polgárháború után békét kötött egymással a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) és a kormány. Az oslói döntés óriási gesztus: a kolumbiaiak múlt vasárnap a megállapodást népszavazáson utasították el, aminek eredményeképp kiújulhatnak a harcok.

Rogán Antal egy klubba helikopterezte magát Trumppal és Berlusconival

Nem Rogán Antal az első politikus, aki helikopteres röpködése kapcsán keveredik botrányba. A forgószárnyas jármű jó mulatság, csak drága. Ez a két tulajdonsága teszi különösen alkalmassá a döntéshozók korrumpálására: szeretnek rajta utazni, csak a fizetésükből nem engedhetik meg maguknak. Alább összegyűjtöttünk néhányat az elmúlt években a politikusok helikopterhasználatából kirobbant ügyekből.