Több áldozatot követelnek majd az emberektől az elkövetkező hónapok és évek - közölte Brian Cowen miniszterelnök, Írország eddigi legszigorúbb büdzséjét bemutatva. A megszorításokat indokolnia már nem is nagyon kellett: a költségvetési hiány a tizenhárom százalékhoz közelít (ez az euróövezetben megengedett érték négyszerese), példátlanul magas, tizenkét százalékos a munkanélküliség is, a gazdasági növekedés pedig várhatóan mínusz hat százalékra zuhan vissza.

"Fizessenek a gazdagok" - falfirka Dublinban, 2009. április 7-én

Az EU csodagyerekének számító Írországot sem kíméli tehát a gazdasági válság. Szoros figyelemmel kíséri az új költségvetést az Európai Bizottság is, amely 2013-ig adott haladékot Dublinnak a pénzügyek rendbetételére. Az ír kormány nem kevesebb, mint 3,5 milliárd eurót (ezermilliárd forintot) próbál megtakarítani, elsősorban az adók növelésével és a kiadások megnyirbálásával. Az adóemelést Brian Lenihan pénzügyminiszter azzal vette védelmébe: mivel a kiadások nagy része a szociális támogatásokra és a köztisztviselői fizetésekre megy el, ezekből is le lehetne faragni, de ezt ugyebár senki sem szeretné.

Kifulladt az ír gazdasági modell, amellyel oly sokat példálóztak eddig. A kilencvenes évektől kezdve özönlöttek a külföldi beruházók a szigetországba, ahol jól képzett, angolul beszélő munkaerő és alacsony működési költségek várták a multinacionális cégeket. Terjedt a jólét, egyre többen vásároltak lakást odahaza, sőt befektetési célból külföldön (Spanyolországban, Portugáliában, Bulgáriában) is, a bankok pedig egymással versengve kínálták a hiteleket. A mostani krízis ennek vetett véget: a lakosság alaposan eladósodott, az ingatlanárak a mélybe estek.

Izgatottan figyelik Brüszszelben az írországi fejleményeket - és nemcsak a gazdasági káosz miatt. Komoly politikai válságot robbantottak ki tavaly az írek, amikor népszavazáson elutasították az unió működését megreformáló liszszaboni szerződést (Írország volt az egyetlen EU-tagállam, ahol referendumot rendeztek). Bár az idén ősszel megismétlik a népszavazást, ennek a kimenetele kétesélyes. 1. A pénzügyi krízis segíthet, mert az írek rádöbbennek, milyen fontos az unióhoz tartozás: ott lebeg előttük az EU-n kívüli Izland példája, ahol a gazdaság és a kormány is összeomlott. 2. A válság miatti megszorítások feldühíthetik a választópolgárokat, akik az EU-alapszerződés újbóli visszadobásával büntetik a kormányt.