Még Janez Jansa leköszönt szlovén kormányfő nevezte ki volt külügyminiszterét bécsi nagykövetnek, nem sokkal a kormányváltó szeptemberi választások után. Danilo Türk államfő azonban nem írta alá a megbízólevelet, sőt kedden határozottan kijelentette: Dimitrij Rupel semmiképp sem képviselheti Szlovéniát Ausztriában.

A köztársasági elnök először jogszabályok mögé bújva indokolt, majd nyíltan kimondta: ez egy bizalmi poszt, ő pedig nem tud megbízni Rupelban. Türk azt sem rejtette véka alá, hogy szívesebben venné, ha a 62 esztendős politikus végleg visszavonulna, azaz nyugdíjba menne. Való igaz, a szlovén sajtóban csak "Dimsi Rupsiként" emlegetett volt külügyminiszter modorát, tárgyalási stílusát sokan kifogásolják. A horvátok például esküsznek rá, hogy szerepe volt a két ország közötti határviták elmérgesedésében, az angol The Economist lap pedig rendszeresen a "durva" jelzővel illette.

Rupel ugyanakkor emblematikus figurája a szlovén önállóság kivívásának, mindig akadt komoly rajongótábora is, egyetemi tanárként a diákjai, Ljubljana polgármestereként pedig például a szlovén fővárosban élők között.

A kinevezés körüli vita lassanként szappanoperává vált: Rupel bejelentette, hogy ügyvédhez fordul. Az eredetileg jogászprofesszor Türk erre úgy reagált, "ez nem egy munkaügyi vita, aminek bíróság előtt a helye".

Burut Pahor miniszterelnök oldotta meg végül az ügyet, csütörtökön váratlanul bejelentette ugyanis, hogy Rupelt személyes külpolitikai tanácsadójának kérte fel. "Tíz évig volt külügyminiszter, levezényelte Szlovénia belépését a NATO-ba és az unióba, Európa élén állt a tavalyi szlovén elnökség idején, olyan tapasztalata, tudása van, amit vétek lenne negligálni" - indokolt Pahor.

Döntését saját pártja is csodálkozva vette tudomásul, hogy épp a "fő ellenség" soraiból választott "tartalék minisztert".