Kiengedik a volt közellenséget
A volt közellenség 26 év fegyház után egy hónap múlva szabadul, de maga a hír - miszerint a hírhedt szélsőbalos terrorszervezet, a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) egykori tagját ötéves próbaidőre szabadlábra fogják helyezni - hatalmas vihart kavart. A terrorakciókban meggyilkoltak hozzátartozói felháborodottan tiltakoznak a szerintük arcpirító döntés ellen. A stuttgarti tartományi bíróság, helyt adva a szakértői véleményeknek, úgy foglalt állást: Klar nem jelent többé veszélyt a társadalomra.
A polgári családból származó Klar 1976-ban lett a RAF tagja. Hat évvel később fogták el a rendőrök, kilencrendbeli gyilkosságért ítélték el többszörös életfogytiglani szabadságvesztésre. Az ítéletet 1997-ben úgy módosították, hogy minimum 26 évet kell a rácsok mögött töltenie - ez jár le 2009 januárjának elején.
Klart többi között a Siegfried Buback nyugatnémet főállamügyész és Jürgen Ponto, a Dresdner Bank elnök-vezérigazgatója elleni merényletekért, illetve Hanns Martin Schleyer, a munkaadói szövetség elnökének elrablásáért és meggyilkolásáért vonták felelősségre. Mindhárom terrorakció az 1977-es "Német Őszhöz", a RAF és a nyugatnémet állam "háborújának" legvéresebb időszakához kötődik.
Ma sem tudni pontosan, hogy Klar milyen szerepet játszott a terrorcselekményekben. "Mozgalmi fogadalmához" hűen nem beszél az akciókról, ahogy mindeddig megbánást sem tanúsított tetteiért, és bocsánatot sem kért. A RAF-áldozatok hozzátartozóit ez a magatartás háborítja fel. Gerhart Baum volt szabad demokrata igazságügy-miniszter és a polgárjogok szószólója arra emlékeztetett, hogy a megbánás vagy a bocsánatkérés nem jogi kategória. Az 56 éves exterrorista nem államfői kegyelemből, hanem az érvényes jog miatt távozhat majd szabad emberként. Baum szerint bármennyire is szörnyű tettek fűződnek a nevéhez, a rá mért büntetést letöltötte, RAF-os múltja miatt nem különbözik más életfogytiglani rabtársától.
Kérdés, Klar mit kezd "második életével", megszólal-e a lelkiismerete. A RAF-dosszié viszont nincs lezárva. A német állam még mindig adós a megoldatlan ügyek felderítésével, az áldozatok és hozzátartozóik méltó kezelésével.