A helyi katolikus plébános szerint az eladásra azért került sor, mert a településen tevékenykedő ortodox, református és unitárius egyház már korábban részesült a cégtől kárpótlásban a Verespatakról elköltözött hívekért, de a katolikus egyház ilyen pénzeket nem kapott. A katolikus ingatlan elidegenítése annak ellenére történt, hogy 2003-ban Jakubinyi György erdélyi katolikus érsek, Pap Géza református és Szabó Árpád unitárius püspök közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben leszögezték: a verespataki egyháztulajdonokat mindaddig megtartják, amíg a településen közösségeikből akár egyetlen lélek él. Kiderült, hogy a református egyház is megállapodást kötött volna az aranybányával, de a katolikusok esetének kiderülése után attól elállt. A verespataki lakosokat a hír megdöbbentette, az egyházi ingatlan elidegenítését annak jeleként értelmezték, hogy Verespatakot már a katolikus egyház is feladja.

A bányavállalat közölte: az adásvételt a katolikus egyház szorgalmazta. A megvásárolt harangozói ház és a hozzá tartozó telek a település védett, történelmi zónájában van, arra tehát a bánya megnyitásához az RMGC-nek nincs szüksége. Az RMGC abban reménykedik, hogy a novemberi választások nyomán hatalomra jutó új kormány a bányaprojekt felfüggesztését felülvizsgálja, és annak kivitelezését engedélyezi.

Verespataki táj