Kijevi elemzők szerint az újabb rendkívüli parlamenti választás - amelyet a Viktor Juscsenko elnök mögött álló Mi Ukrajnánk-Népi Önvédelem (NU-NSZ) és a kormányfő neve fémjelezte Julija Timosenko Blokkja (BJUT) alkotta narancsos koalíció szétesése előzött meg - lényegében a jövő év végi elnökválasztásról szól. A parlament feloszlatásával Juscsenko elérte, hogy Julija Timosenko nem lesz kormányfő, így könnyebb lesz vele versengenie az elnökválasztáson - mondta lapunknak Mihail Pogrebinszkij. A kijevi politológus szerint azonban Juscsenkót "már semmi sem menti meg", bárhogy is alakulnak a parlament (rada) erőviszonyai a várhatóan december 7-én megtartandó törvényhozási választások után. Valószínűleg tovább gyengül a Mi Ukrajnánk. A pártból ugyanis a Népi Önvédelem kivált és a BJUT listáján indul. Kis gyarapodással pedig a mérleg nyelvévé válhat az Ukrán Kommunista Párt és Litvin Blokkja - Vlagyimir Litvin, a narancsos forradalom utáni első házelnök vezette párt - amelyek vélhetően hajlandók lennének szövetségre lépni a választások esélyesével, a Viktor Janukovics vezette Régiók Pártjával (PR). - Juscsenko azonban Janukovicsnak sem szívesen adna kormányfői megbízatást, az ugyanis utóbbinak növelné az esélyét az elnökválasztáson - vélte Pogrebinszkij. Szerinte hosszas alkudozás várható az elnök és a lehetséges kormányfő között, kis pártok pedig veszélyeztethetik Janukovics többségét.

- Timosenkónak nem lesz elég szövetségese a kormánytöbbséghez, így valószínűleg ellenzéki pártvezetőként vág majd neki az elnökválasztásnak - jósolta Vagyim Karaszjov. Az ukrán politológus szerint is Janukovicsnak van nagyobb esélye a kormányfői posztra. - Elképzelhető egy megállapodás is Juscsenkóval, hogy az új kormányfő cserébe nem indul majd az elnökválasztáson, így Juscsenko második terminusra is elnök maradhat - vélte Karaszjov. - Ami a választókat illeti, már rég összezavarodtak, hogy ki kivel van - utalt az ellentétes oldalakra való "átigazolásokra". A narancsos pártok egymást is vádolták azzal, hogy a Kreml kegyeit keresik. (Legutóbb Timosenkót érte ilyen vád, miután kétes értékű és kevéssé konkrét, ám sikeresnek eladott megállapodást kötött az orosz vezetéssel a jövő évi gázárakról. Az elemzők szerint a választások eredményétől függetlenül a meghatározó üzleti elit továbbra is az EU-hoz való közeledésben érdekelt, így külpolitikai irányváltás nem várható, még ha erősödött is Oroszország befolyása a posztszovjet térségben. A NATO-csatlakozás kérdése azonban - amelyben a 47 milliós Ukrajna erősen megosztott - egyelőre vélhetően lekerül a napirendről.

Új helyzetben a parlamenti képviselők