A CSU ugyan továbbra is a legerősebb párt marad, de csak koalícióban tudja tovább kormányozni a német GDP 18 százalékát adó Bajorországot.

A CSU mélyrepüléséből az SPD képtelen volt profitálni. A szociáldemokraták - szintén negatív történelmi rekordot döntve - mindössze 19 százalékot kaptak, igaz, azzal vigasztalták magukat, hogy két generáció után végre megtört a CSU egyeduralma. A választás győztesei egyértelműen a kisebb pártok. A sok csalódott CSU-szavazót tömörítő Szabad Választók (FW) tíz, a zöldek 9-10, a liberális FDP 8 százalék körüli voksot szerzett. A Balpárt 4,5-4,8 százalékkal valószínűleg elbukott az ötszázalékos küszöbön.

A CDU bajor testvérpártja számára az FDP és az FW jöhet szóba koalíciós partnerként. Franz Maget, a szocdemek listavezetője viszont egy színes négyes koalíciót szeretne kovácsolni az SPD, az FW, a zöldek és a liberálisok részvételével.

A választási kudarcnak személyi konzekvenciái is lehetnek a CSU csúcsán. Erwin Huber pártelnök és Günther Beckstein kormányfő alatt egyaránt inog a szék. Az 50 százalék feletti eredményt elbukó tandem egy éve van hatalmon, miután megpuccsolták a Bajorországot és a tartománnyal "egynek mondott" CSU-t majd másfél évtizedig uraló Edmund Stoibert. Bár az utóbbi nevéhez fűződik a fényes 60,7 százalékos siker 2003-ból, a CSU problémái - a választóktól való eltávolodás, a berlini politikai befolyás csökkenése - már Stoiber idejében megkezdődtek.

A bajor választás kimenetele az országos politikát, így a berlini nagykoalíciót is befolyásolhatja: ez utóbbiban a meggyengült CSU még kevésbé tudja majd érvényesíteni érdekeit. Egy évvel a Bundestag-választások előtt a bajor erőpróba arra is figyelmeztet, hogy a hagyományos nagy néppártok gondban vannak.