- Az ellenzék egyetlen képviselője sem lehet jelen a szavazatok számlálásánál, így tiszta eredményekre nem számíthatunk - mondta a politikus, elismerve, hogy a korábbi évekhez képest ezúttal könynyebben szervezhetett az ellenzék gyűléseket és fontos, hogy a fehérorosz hatóságok kiengedték a politikai foglyokat, köztük a Fehérorosz Szociáldemokrata Párt vezetőjét is.

Az apró gesztusok hátterében Minszk közeledési szándéka áll az EU-hoz. - Az ország krízis elé néz, mivel nem készült fel az Oroszországból érkező gáz árának emelésére - mondta Milinkevics. Minszk jelentős hitelfelvételre kényszerült Moszkvától, növelve ezzel az ország gazdasági függőségét. Az országot 14 éve irányító Lukasenkónak így mozgásterének növelése érdekében szüksége van a nyugati kapcsolatok javítására, amit segíthet az is, hogy az EU és Oroszország viszonya jelentősen lehűlt a grúziai orosz katonai beavatkozás után. Minszk erre gondolva egyelőre nem ismerte el Dél-Oszétiát és Abháziát önálló államnak, noha Oroszország - amellyel papíron Fehéroroszországgal szövetségi államot alkot - már egy hónapja elismerte a két terület függetlenségét.

A másik ok, amiért az alkotmánymódosítás nyomán 2006-ban elnöki mandátumát megújító Lukasenko hajlandó volt csekély politikai engedményekre az, hogy a parlament nem képvisel érdemi politikai erőt, vélte Milinkevics. - Elképzelhető ugyan, hogy megjelenhet néhány ellenzéki képviselő a parlamentben, de ők inkább a hatalom kiválasztottjai - jelentette ki a politikus.

Az ellenzék egységes listán indul a 110 fős parlament mandátumaiért, igaz, az Egységes Demokratikus Erők (ODSZ) formáció végül csak 71 jelöltet indíthatott, miután a hatóságok 39 főt elzártak a részvételtől. Az ODSZ ennek ellenére elállt a bojkottól.

Az Európai Együttműködési és Biztonsági Szervezet (EBESZ) ezúttal árnyaltabban fogalmaz, mint a 2006-os elnökválasztáskor, amely az akkori értékelés szerint nem felelt meg a demokratikus elvárásoknak. Ezúttal a pozitív változásokra helyezte a szervezet a hangsúlyt. Milinkevics szerint nem várható a két és fél évvel korábbihoz hasonló tiltakozó megmozdulás az eredmények (ma délelőtti) kihirdetésekor. - A törvényhozás az elnöki kinyilatkoztatások jóváhagyó szerve, így nem fognak az emberek ennek védelmében nagy tömegben az utcára vonulni.